Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)
telmében leendő módosítását kegyesen engedélyezni méltóztassék, alázattal jelentvén, hogy a diósgyőri gyár főnökségét, a hivatkozott határozat alapján egyúttal felhatalmaztam, hogy a mellékelt jegyzőkönyv és jelentésben tárgyalt „Temetkezési segélyalap" kérdésének megoldását tanulmányozza és ez irányban javaslatot tegyen. Budapest, 1902. szeptember hó 30-án. Vajkay A társpénztári alapszabályok módosítása tárgyában a Pénzügyminisztérium 16. ügyosztálya harminc oldalas tervezetben foglalta össze észrevételeit, ennek fogalmazványa ugyanott található. Kiemeljük ebből a munkabérekre vonatkozó, következő részt: )r Az alapbér fogalmát másképpen értelmezik a régi kincstári müveknél és a diósgyőri vasgyárnál. Az alapbér ugyanis az összes vasgyáraknál bérszabályzatilag üzemáganként, illetve munkás kategóriák szerint (előmunkás, id. munkás, segédmunkás, tanoncz, stb.) vannak rendszeresítve. Alku munkáknál minden egyes munkás a szerint részesedik a kereseti összegben, amilyen bérszabályzati alapbér részére az üzemvezető által meg lett állapítva (oszló alapbér); rendes körülmények között többet keres a munkás, mint amennyit az alapbére kitesz; de ha kevesebbet keres, nincs igénye alapbérét felérő kereseti összegre. Diósgyőrött a munkába való felvétel alkalmával, illetve a további alkalmazás szerint a munkás részére képességének megfelelően megadott bér szabályzati alapbér (oszló alapbér) mint munkabér, egyúttal alapját képezi a nyugbér megállapításának és így a bérszabályzati oszló alapbér azonos azzal az alapbérrel, mely a nyugbér megállapításánál számba vétetik. Diósgyőrött ezen alapbért röviden napibérnek nevezik. A többi vasgyáraknál azonban más a bérszabályzati oszló alapbér és más a társládai alapbér. A társpénztári alapszabályok szerint engedélyezendő nyugbérek stb. megállapítására szolgáló alapbérek ugyanis minden évben a munkásszemlék alkalmával az illető munkások szolgálati idejéhez és egyéni érdemeihez képest külön ad personam és csak a bérszabályzatokban az egyes üzemágak részére rendszeresített létszám keretén belül engedélyeztetnek, s a munkások csak ezen kereten belül léphetnek elő magasabb alapbér osztályokba - a szemlejegyzéknek a Kpti igazgatóság részéről történt jóváhagyása után. Csak ezen ad personam engedélyezett alapbér vezettetik az illető munkás szolgálati könyvecskéjébe és a legénységi könyvbe. Ezen vasgyáraknál tehát a bérszabályzati oszló alapbér nem azonos a társládai alapbérrel." A továbbiakban azzal foglalkozik, hogy az előbbi okból és mert a diósgyőri gyár részére bérszabályzatilag engedélyezett alapbérek általánosságban magasabbak, mint a többi vasgyáraknál, a Diósgyőrött alkalmazott munkások nyugbére illetve az özvegyek és árvák ellátása is magasabb, mint a többi vasgyárakban alkalmazott munkásoké. Előbbiekből azután arra a következtetésre jut, hogy minden módosításnak, amely pénzügyileg érinti a társládát, sokkal nagyobb kihatása van Diósgyőrött, mint másutt. FBMMTI. 83. 531. Bérszabályzat Az 1902 januárjában életbe léptetett bérszabályzat felsorolja a munkahelyeket, a munkások és tartalékmunkások (valószínű váltószemélyzet) létszámát, a munkahely bérfokozatát és az ahhoz tartozó napibért, pl: előhengerész 3 K. 60 f, hengerész 2 K 80 f. - 3 K. 40 f, műnapszámos 1 K. 40 f, tanonc 80 f. - 1 K. 20 f. Marosváry László 1999. 21.
