Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A keresetet befolyásolta még azon körülmény is, hogy a bérek a méltányosság határán belül részben leszállíttattak, nevezetesen az alárendeltebb munkások napszámbére oly munkánál, melyek különös előképzettséggel nem bíró parasztmunkások által elvégezhetők, 3 kor. átlagról 2,50 koronára, továbbá lejebbítetett az alkukereset egyes szakmunkásoknál (esztergályosoknál), mert bérük a többi műhelyek hasonminőségű munkásokéval összhangba volt hozandó, az új kikészítőműhely személyzetének bére arányosan osztóalapbérül 20 fillérrel apasztatott, a generátoroknál a bérek az új és régi hengerdei generator munkásokra nézve egy alapra helyeztettek, úgy hogy ezen munkásoknál a bérleszállítás napi 10-20 fillért tesz ki, míg a gőzpörölymunkásoknál a bér alig érezhetően redukáltatott. A többi szakmunkáknál az alkubérek egyáltalában nem lejebbítettek, úgy hogy ezeknél a keresetcsökkenés csakis a fent érintett munkahiány következményeinek tulajdonítható. Ad. 2.) Az egyes csoportok létszáma egyes munkahelyeken a kisebb munkára való tekintettel, tényleg leszállíttatott, így a finom hengersornál 2 hengerésszel és 2 fiúval, a forrasztó pesteknél minden harmadik segéddel, az ó hengersornál 4, a bocshengersornál 7 munkással az ollónál 8 és a generátoroknál 6 emberrel, mely körülményt a munkások sérelmesnek vélik, úgy érvelve, hogy azok munkáját is végzik, de keresetükben nem részesülnek. Munkahiány folytán a régi kikészítőműhelyból 50 ember szabadságoltatott az új kikészítőműhelyi munkások közül pedig 24-30 ember más alárendeltebb munkánál foglalkozik, mely állapot úgy a szabadságoltak, mint a más munkánál foglalkoztatott munkások közt elégedetlenséget szült. Mindezen intézkedések, bár a munkásokat amúgyis nehéz megélhetési viszonyok közt érték, a hátrányos piaczi és a munkahiányból folyó rossz gazdasági viszonyok miatt elkerülhetők nem voltak. Ad. 3.) A munkások azon panasza, hogy a telep lakházbérei és a szén ára magas, a munkások megcsökkent keresetére vezethető vissza, mert a folytonosan dráguló élelmezés és az apadó kereset mellett, a lakbért és a szén árát nehezebben fizethetik, mint midőn nagyobb keresetük volt. A strajk oka a többször hangoztatott munkahiányból folyó kisebb keresetnek tulajdonítható, itt a bérezés maga csekély szerepet játszik, mert a diósgyőri munkabérek még mindig jobbak, mint a többi iparvállalatok által fizetett bérek. Budapest, 1902. január hó 28-án. Vajkay FBMMTI. 73. 526. A Bakony betyárvilága és a vasgyári bánásmód A diósgyőri sztrájk okát részletesen nem sikerült megtudnunk, mert a magyar állam árgus szemekkel őrködik afelett, hogy fehér rabszolgái minél kevesebbet érintkezzenek a külvilággal. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a sztrájkot bérlevonás okozta, úgy, hogy az utóbbi időben már csak 4-6 forintot voltak képesek keresni a mun-