Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

A vasgyár alapítás dekrétumát hazánk akkori közigazgatási szervei hírül adták-vették és hatására megjelentek Ómassán a dobsinai bulénerek és a mecenzéfi-stószi mánták. Magukkal hozták német eredetű, de attól grammatikájában és szókincsében mégis eltávolodott nyelvüket, szaktudásukat és több száz éve kialakult munkás szokásaikat. Segédmunkásnak szegény tót legények hada jelentkezett, mert a magyar nép földmíves-jobbágy tömegeiben egyelőre nem talált visszhangra bérmunkás sorsra szólító felhívás. A bulénerek és a mánták Ősi telephelyükön tradicionális életformát folytattak. Bérmunkások voltak, de a család némi szegényes földecskével is dolgozgatott, melyet magukénak mondhattak. A több évszázados állandósult életmódra a korai kapitalizmust megelőző patriarchális forma jellemző. Életformájukban a polgári élet csírái is felfedezhetők. A nyelvi elkülönülés és a munkás életmód heterogén csoporttá formálta a hámori vasmű dolgozóit. Nyelvükhöz nemcsak a mánták, a bulénerek, de a szlovák munkások is ragaszkodtak, olyannyira, hogy még a XIX-XX. század fordulóján megtartott május elsejei ünnepségeken is külön meghívott ünnepi szónokok mondtak beszédet e nyelveken. Pár év alatt kis telepet létesítettek Hámorban, elhozták családtagjaikat és meghonosították ősi szokásaik legtöbbjét. Népszokásaik mint pl. a karácsonyfa-állítás, gyertyagyújtással elterjedt az egész környéken. Dalaik, bányász himnuszuk rossz magyar fordításban még ma is hozzátartoznak a bányász- és műszaki egyetemisták dalkincs-készletéhez. Zoltay E. 1970. 60., Soós I. 1955. 19, 23., Soós l.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 16-17., Gyárfás Ágnes 1976. 1774 21. Új olvasztómester Fischer Jónás egy évre felvétetik a szentléleki nagyolvasztó mellé olvasztómesternek, akinek a következő főbb feladatai vannak: A neki alárendelt munkásokkal úgy rendelkezzék, hogy távollétében se legyen fennakadás az olvasztóban, a feladás se korábban, se későbben ne történjék a kelleténél, a vas se hamar, se túl későn ne hűljön, hanem mindez a kellő időben történjék, testével és vagyonával felelős a sajátmaga, vagy alárendeltjei által okozott károkért. Ügyeljen, hogy ha üzemben van, akkor járjon oly sokáig, ameddig lehet, használható állapotban, hanyagság vagy gonosz szándék folytán romba ne dőljön, se ki ne aludjék idő előtt, az ilyesmiért ő felel. Az olvasztómester egy hónap után a gyári pénztárból a maga és 4 ember részére heti 15 frtot kap addig, míg a nagyolvasztó jár. Legyen józan életű és engedelmes feletteseivel szemben. E szerződés 1 évig érvényes, 1774. május 30-tól kezdve. (SSUA-BO-Rosnauer bányakönyv.) Soós Imre Kutatási napló 22. Munkások, tisztek szociális ellátottsága Fazola Henrik már az építkezések első hónapjaiban felállította a mészárszéket és korcsmát. Szőllősy jószágigazgató a magyar kamarához írt levelében 1774. júliusában jelenti, hogy „a szénégetők kunyhói az 1772. évi kir. rendelet szerint