Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

Rendkívül fontos végül, de alulírottak szerint még eddig teljesen megoldatlan itt a munkáskérdés. A szénbánya eddig úgy segített magán, hogy a téli hónapokban odavaló, bár olcsó, de ezzel szemben közepes munkásokat foglalkoztatott a környező községekből, akik tavasszal a bányát otthagyták és rendszeresen viszszatértek mezőgazdasági munkáikhoz, hogy ezután a késő ősszel ismét visszajöjjenek a bányába. A Magyarországban általában követett ezen szokás következtében a bányaüzem nyáron mindig munkás hiánnyal küzd. Ez a rendes bányaüzemet lényegesen befolyásoló állapot csak addig volt elviselhető, amíg a vasgyár nem állott folytonos, egyenletes üzemben, hanem alkalmazkodott ezekhez a helyi viszonyokhoz és a nyár folyamán a vasgyártást jelentősen csökkentette. Ma azonban, amikor a vasgyárat az egész éven át egyenletesen kell üzemben tartani és ennek folytán az egész éven át hiányosan kell a szükséges üzemanyaggal ellátni, ennek a kérdésnek a megoldása is sürgetővé vált. Évi 150 000 tonna szén termeléséhez legalább 500 bányász szükséges és mivel feltehető, hogy a helyben lakók közül fokozatosan körülbelül 200 főt lehet toborozni és mivel ezenfelül a perecesi telepek mintegy 30-40 bányász részére már rendelkezésre állnak, ennél fogva még mintegy 260-270 főre szükséges munkáslakásokat építeni és az alulírottak véleménye az, hogy az erre a célra jól fekvő perecesi telepet a szükséges mértékben jól ki lehetne bővíteni. Ezeken a lakóházakon és az előbbiekben körülírt akna-létesítménnyel kapcsolatos kezelési építményeken kívül, mint gépházak, kovács és ácsműhelyek stb. szükséges még 2 gondnok részére megfelelő lakások építése és ezenkívül még egy vagy két munkásház építése egyenként 10 munkás számára. Alulírottak felhívják végül a figyelmet arra, hogy az egészen elhanyagolt bányamérnöki teendők rendezése, úgymint a régi bánya- és rétegtérképek kiegészítése, újak készítése, valamint az egyéb szokásos idevonatkozó feladatok pontos megoldása egy tisztviselőt kizárólagosan igénybevesz. Szükséges, hogy ezen munkák elvégzésére egy bányamérnökség létesíttessék és alkalmas személlyel töltessék be, aki kellő ellenőrzés és vezetés mellett dolgozik, mert ma már tökéletesen helyes, mindig naprakész állapotban tartott bánya- és rétegtérképek, továbbá a folyamatosan felmerülő feladatok pontos felvétele nélkül egy szénbánya üzeme okszerűen és tervszerűen alig vezethető. Diósgyőr, 1882. április 28.-án Benes Gyula bányamérnök Creizmacher Gyula m.kir. bányatanácsos Stepán Miksa m. kir. bányaigazgatósági mérnök KKMA 76. 100. 297. 424. Szeg- és csavargyártásról A sínszeg-, csavar- és szegecsgyártó műhely létesítését 1880-ban határozták el - a finomhengermű épületében - s 1882. augusztus elején az üzemet munkába is állították.