Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

gyon rejtőzik a fóld alatt. Pereces nevét közigazgatási térképeken a 19. század első felében még nem találjuk, legfeljebb igen részletes hegy- és vízrajzi térképeken szerepelt a Pereces-völgy, a perecesi erdő, Pereces-kő megjelölés, ami azt mutatja, hogy a nagyüzemi szénbányászat beindításakor ezen a területen nem volt közigazgatási értelemben meghatározható lakótelepülés. A település nevét többféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint a települést perec alakban körülölelő hegyek adták a névadás alapját, egy kedves anekdota szerint viszont a település alakulásakor nagyon kedvelt volt a sós perec, és az itt lakó bányászok minden héten rúdra fűzött perecszállítmánnyal tértek haza a miskolci vásárról, s ezért a vasgyáriak pereceseknek nevezték őket. Ld. még 250, 289, 367, 582. Miskolc segédköny 2002. 7-63., Halmay B. - Leszih A. 1929. 2. A Mátra és Bükk várja felfedezőjét Diósgyőr közvetlen és távolabbi környéke, a Bükk és a Mátra hegység a XVIII. század második felében teljesen feltáratlan. A Mátrában és a Bükkben ekkor még minden csendes, ez az országrész még alig tudta kiheverni a török korszak sebeit. A Mátrában egyetlen iparüzem működik: Parádhután van egy üveggyár, melyet II. Rákóczi Ferenc alapított. A diósgyőri kincstári uradalom erdőségeiben Ohután 1748-ban épült egy kincstári üveghuta. A Bükk-hegységben egyetlen helyen: Rudabányán működik időszakos megszakításokkal egy vasércbánya, melyet ugyancsak II. Rákóczi Ferenc helyezett üzembe. E két üveghután és egy vasbányán kívül a Mátra és a Bükk jelentős ásványércei még ismeretlenül lappanganak a föld mélyében, várják felfedezőjüket. A Mátra és Bükk hegység ásványkincseinek felfedezője, Fazola Henrik 1730 táján született a németországi Würzburgban. Apja feltehetően jómódú lakatosmester volt, mert Henriket és öccsét Lénárdot is kiképezte lakatossá, fiatal korukban ellátta őket műhelyfelszereléssel. Henrik a nagyóra-készítésben is jártasságot szerzett. Érdeklődése sokoldalú: átfogja a vasművességnek, vasfeldolgozásnak egész körét, otthonosan mozog a korabeli képzőművészet területén, jó nevet szerez magának a rokokó irányú vasrácskészítésben A bányászat és kohászat tudományában a szülőváros, ahol jelentős vasércbányászat folyt, kellő ismereteket nyújthatott számára, de a mestervizsgát megelőző vándorlása idejét is felhasználta arra, hogy tájékozódjék a geológia és a vaskohászat tudományában. Megtanulta színéről felismerni a helyek kőzeteiben felszínre bukkanó vasércet. Sokat járt külföldön. Megismerkedett a stájer és karinthiai, sőt a francia és spanyol vaskohászat eredményeivel. Huszonnyolcéves korában vasműves tudományának, művészi képességeinek híre túllépte szülőhazájának határát. Tehetségének híre eljutott Barkóczy Ferenc egri püspök főispán fülébe is, aki ebben az időben hosszú éveken keresztül kint tartózkodott Bécsben Mária Terézia királynő udvarában. Barkóczyt hivalkodó pompaszeretete arra ösztönözte, hogy idehaza a bécsi udvar ragyogását valamennyire életre keltse, ezért Felsőtárkány fölött, a mai Barátrét tájékán, a Bükk egyik legszebb helyén pazar pompájú nyaralót épített, a Fuorcontrastit s ezt világhírű művészek alkotásaival akarta még ragyogóbbá tenni. Építőmesternek