Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

Különösen a vízvezeték és a víztároló földmunkái szenvedtek nagy kárt, mivel még nem boltozták be, ezeket újra kellett ásni. Erre az időre esett a gyári építkezések első halálos végű balesete is. Július 16-án Zágorzki Bertalan lengyelországi munkás, munka közben, fóldbeomlás következtében szörnyethalt. Tekintetes főszolgabíró úr! Tegnap folyó hó 16-án az uj vasgyár körüli fóld ásásnál Zágorski Bártalan nevű lengyelországi munkás munka közben saját vigyázatlansága következtében fóldbeomlás által agyonzuzatott. Elrendelem végre, hogy hagyatékához tartozó ruházata és egyéb ingóságai összeirattassanak és őrizet alá vétessenek, valamint hogy kiérdemelt munkabére kimutattassék, hogy ezeket a Ties főszolgabíró Urnák további szíves intézkedése végett át szolgálni lehessen. Dgyőr 1868. évijul. 17.én Gombossy Kiszely Gyula 1997. 28., KKMA 80. 2. 3. 39. 312. Kórház és földalatti vasút terve A kórház építésének gondolata először egy pénzügyminisztertől kelt levélben olvasható. Glanzer Miksa ideiglenes vasgyári igazgatónak írja Rohnitzra. Vasgyárunknak évekig közös igazgatósága volt ugyanis a szlovákiai Rohnitz bányavároséval. A részlet így hangzik: A bányamunkások számára építendő lakházak a nádas egy gyertyánvölgy egybenyílásnál levő alacsony dombokra (kerekdomb) állítandók, s a költségvetésben tekintettel kell lenni arra is, hogy ott egy kis kápolna, oskola és kórház is kellene. A költségvetésben földalatti vasútra is biztosítottak keretet. ...vajon nem lehetne-e az egész vasúti vonalat a városon keresztül az utcák színe alatt, mint egy alagútban vezetni... - írja a pénzügyminiszteri levél. Nem lehetett, mert a város nem járult hozzá, ui. nem találták meg a módját a föld alatti tulajdon telekkönyvezésének. Az új gyár letelepítésekor létszámában hirtelen megduzzadó és egyre több balesetet szenvedő' munkásság keres segítséget: elsősegélyt, kórházi ápolást, gyógyulást. Régen, még a hámori telepen is kisebb üzem idejében, a körorvosok látták el a sérülteket és otthonukban látogatták a betegeket. Itt, az Új gyár feltételei között ez az ellátási mód elavult és hasznavehetetlen. Ezért még az új alapszabály életbeléptetése előtt, a gyár területén, az asztalosüzem mellett létesítettek egy szobát, két ággyal a sérült betegek felvételére és első segélyben való részesítésére. A Társpénztárnak az 1880-as évek elején módjában állt volna felépíteni egy kórházat, hiszen vagyona ekkor egymillió arany forintra rúgott. 1882-ben a későbbi vasgyári ipari tanulóintézet területén működött egy kétszobás házban „kis kórház", de azt 1944-ben bombatalálat érte. Ld. még 557, 618. Gyárfás Ágnes 1976. 5-11.