Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

1848. 20880 1854. 2251 1860. 2482 1849. 22024 1855. 6141 1861. 14168(-) 1850. 1962 1856. 297 1862. 951K-) 1851. 6967 1857. 3938 1863. 5433(-) 1852. 7957 1858. 10443 1864. 13889Í-) 1853. 12298Í-) 1859. 7374(-) KKMA 76. 100. 3. 293. A vasmű vesztesége A gyár vesztesége ebben az évben 13.889 frt 30 kr volt. Ezen év veszteségei is ugyancsak az ismételten leszorított értékesítési árakkal, valamint a selejtes öntöttvas készletek beolvasztásának a folytatásával, valamint a magas faárakkal indokolhatók. Soós Imre Kutatási napló 1865 294. Elavult a vasmű A gyár felbecsülésére vonatkozó iratot a vezetőség megkapta és a jelentésben felhívja a figyelmet: a Diósgyőri Vasgyárt a többi szomszédos mű korszerű berendezéseivel és olcsóbb, a fukar kopási viszonyokkal számot vető kezelési módszereivel régen túlszárnyalta, ami értékének csökkenését is magával hozta és a jelenlegi alakjában és viszonyaiban tarthatatlanná tette és csak roskadozó ingatlanainak költséges átalakítása és jókarba hozatala révén, a nagyolvasztónak egy más környékre való áthelyezésével és korszerű üzemi berendezésekkel lenne jövedelmezővé tehető. Vö. 283. Soós Imre Kutatási napló 295. Sikertelen bécsi árverési kísérlet A gyár eladásáról szóló hírek nem voltak alaptalanok, legalábbis ami a gyár kincstári részét illette. A kincstár ugyanis a Moschitz-féle rekonstrukciós terv elejtése után elhatározta, hogy árverésre bocsátja a birtokában lévő 77 részvényt. Az árverést 1865. június l-jén Bécsben tartották meg. A kikiáltási ár az 1859. évi gyárbecslésből a kincstár részvényarányában reá eső rész, 83.200 osztrák értékű forint volt. A kísérlet sikertelen maradt, az árverésen egyetlen komoly vásárló nem jelent meg. Az árverési jegyzőkönyvben kifejtett hivatalos vélemény az volt, hogy egy újabb árverés sem kecsegtetett volna kedvezőbb eredménnyel, mivel az osztrák vasiparban válság lépett fel.