Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

elrendelni kegyeskedett, hogy a rendó'rtisztviseló'knek, valamint a pénzügyőrség felügyelőinek és biztosainak a jövőben is az eddig előírt egyenruha változatlanul meghagyassék. Ezeknek a legfelsőbb határozatoknak megfelelően a véglegesen alkalmazott ál­lami tisztviselőknek mos már csak elrendelt előírás szerinti egyenruhában szabad szolgálatra megjelennie és más nemzeti ruházatnak a további hordása a legszigo­rúbban meg van tiltva. Az ideiglenesen kinevezett tisztviselők egyenlőre nincsenek kötelezve az erre fordítandó kiadásra, amennyiben azonban mégis csináltatnának maguknak egyenruhát, úgy mindjárt ehhez az előíráshoz kell magukat tartani. A bányatisztviselőknek, akiknek már bányász egyenruhájuk van, a továbbia­kig azt kell tovább viselniök. Az egyenruha-előírásban említett magyarázó ábrák később fognak megjelenni és azután az ez irányban érdeklődő tisztviselők részére a hatóságoktól betekintésre készségesen rendelkezésre állnak. (Részlet.) Pest, 1852. május 7. Almásy s.k. KKMA 72. 4. 83. 273. A vízienergia hasznosítása 1852-ben a nagyolvasztó az eredeti 307 öl hosszú vízvezetéken keresztül kap­ta a vizet. A mérések szerint a szállított vízmennyiség 1-2,75 köbláb volt másod­percenként. A víz összes esés-magassága 29 láb volt, a számítások szerint 10.6 lóerő teljesítményt képviselt. A felülcsapott vízikerék átmérője 20 láb, szélessége 3 láb volt. A vízikerék percenkénti fordulatszáma 46 volt. A vízikerék a megfelelő ruda­zattal két kettős henger dugattyúját hajtotta meg, a hengerek hasznos tere 62,8 köbláb, a dugattyúlöket hosszúsága 5 láb, a dugattyúátmérő 4 láb, a 2 fúvóforma átmérője 2 5/8 hüvelyk volt. A dugattyúk névleges percenkénti járata 16 volt, ebből a számított szolgáltatott levegőmennyiség 1000-1200 köbláb/perc értéknek adódott. A nagyolvasztónál már ekkor az öntőcsarnok keleti oldalán egy kisebb kupolókemence is fel volt építve. Ebben az időben a kohóprofil és a hasznos térfo­gat lényeges változást már nem mutatott. Zoltay Endre 1970. 259. 1853 274. Gyári veszteség A gyár vesztesége ebben az évben 12.298 frt 66 kr volt, melynek indokolása a kö­vetkező: ebben az évben 4.800 ft összeggel leírattak a szabadságharc céljaira szál­lított értékek, ezenkívül Wienből 6.000 frt-ért beszereztetett egy vízoszlop fúvógép. Soós Imre Kutatási napló 275. Fújtató próbák a kohónál Az 1851-ben a társulati ülés határozatával elrendelt vízoszlop fújtatót a gyárigazgatóság fölszereltette 13.118 forint költséggel. De a költséges kísérlet

Next

/
Thumbnails
Contents