Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)
pénztárban 289 frt 45 kr értékű Kossuth bankó volt. Ilyen módon elszámolva a társpénztárnak csak 140 frt érvényes pénze maradt. Ezzel együtt jelentik Szomolnokra az inspektoroknak a kolerát és a nagy nyomort, ami súlyos következményekkel járhat, ha a hatóságok pénzzel és élelemmel nem segítik. KKMA 76. 100. 2. 269. A gyárfejlesztő Fazola Frigyes halála 1849. augusztus 13-án a lenyugvó nap a világosi síkon a fegyverét lerakó honvédsereg oszlopaira veti utolsó sugarait. Ahogyan Görgey írja: „a nap leáldozóban volt... a huszár talpon állt a lova fejénél, kardja a nyeregkápára volt akasztva, a gyalogság fegyvere gúlában, az ágyü mind szorosan egymáshoz simulva és védtelen. És védtelenül ott hevertek a zászlók is a fegyvertelen hadsorok előtt." A lerakott fegyverek közt pedig sok jó diósgyőri szurony Két nappal a világosi gyásznap után, amikor a török föld felé vonuló honvédsereg maradványa vívja utolsó élet-halálharcát, augusztus 15-én utolsó tekintetét veti a Bükk hegyeire és szikláira a gyárfejlesztő, Fazola Frigyes, akinek halála korszakot zárt le a diósgyőri vasgyár történetében. Vö. 167, 174. A hámori matrikulában nincs bejegyzés Fazola Frigyes haláláról, így temetési helyéről sem. Zoltay Endre 1970. 251-253. ül. 661. jelzet 1850 270. Diósgyőri vashámorok Fényes Elek: Magyarország Geographiai szótára 1851. MNM: 69.413., A hegyről leomló Szinva patak, mindjárt a völgy belsején egy tót képez, melynek partján áll István főherceg s nádor vasból öntött emléke, mely 1847 szeptemberi kőrútjakor itt létit örökíti. Innen a patak több zuhatagon s zsilipeken keresztül később a Garadnával egyesülve végig futja a völgyet, vizet szolgáltatván a vasgyárra, papiros- és lisztmalmokra. A patak két szép vízeséssel is növeli a völgy szépségét. A folyó bal partján jól karban tartott országút megyén keresztül Dédes felé, melyen azonban a Szentlélek hegy magassága miatt téli időkben ritkán szoktak járni. Az út mellett a hegyoldalban vannak a hámor épületek, tisztlakok és a gyárosok egyszerű lakai, a keskeny völgyön több veteményes és gyümölcsös kertekkel. Maga a hámor áll egy 36 láb magas olvasztókemencéből, hét kettős tűzzel ellátott nyersvasat dolgozó és három vasnyújtó hámorból, egy lakatos, egy szegverő és egy vastengelyeket esztergáló műhelyből. Az egész 128 kukszok vagy részvényből van építve, melyekből 77 a kir. kincstár, 51 pedig bécsi és magyarországi magánosok tulajdona. Minthogy, tehát a kir. kincstár legtöbb részvényt bír; a bányászati törvények 12-ik czikkelye szerint a főfelügyelőséget ezen hámorra a szomolnoki bányászati főkormány gyakorolja, mely is ennek közvetlen vezetését a helyben lakó s közpénztárból fizetett három tiszt által kezeli.