Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 12. (Miskolc, 2003)

231. Első kísérlet kőszéntüzelésre A vasipari technológia területén Európában tért hódít a koksznak, mint tü­zelőanyagnak felhasználása és a gőzgép alkalmazása az égési levegő szolgáltatá­sánál. Amint a diósgyőri nagyolvasztónál láttuk, az 1830-as évek első felében fejlesztési munkálatok indulnak meg, de elmaradás mutatkozik, mert annak ellenére, hogy külföldön már egyre jobban teret hódít a nagyolvasztóknál a koksztüzelés, itt is a többi magyarországi nagyolvasztóknál még mindig a faszén jelenti a tüzelőanyag-bázist. Az erdők kihasználása jelenti az üzembentartás egyik fő motívumát, annak ellenére, hogy egyre több jelzés érkezik a faállomány ritkulásáról. Vö. 157. Szomolnokon 1835-ben történik kísérlet a diósgyőri kőszén kohászati célokra való felhasználására. Zoltay Endre 1970. 234. 1836 232. A hámori vasgyár egy cuxája 20 ezüstforint osztalékot adott. 233. Nyereség: a gyár ebben az évben 10.118 frt 77 kr nyerséget ért el. Soós Imre Kutatási napló 234. Vasérc készlet A gyár nagyolvasztója november végével a szilasi vaskőkészletből 4594 má­zsa 15 fonttal rendelkezik. Ez a készlet több, mint egy évi szükségletet fedez ebből a vasfajtából. A vaskó'szállítás a távolság és a rossz utak miatt a téli hóna­pokban csak lassan és nehézkesen folyik, költségessé vált a szilasi bánya téli üzembentartása, ezért a bányatörvényszéktói engedélyt kér a gyár, hogy a téli hónapokban Szilast szüneteltethesse. (O.L. Szomolnoki iratok 1836. évi 875.) S.X. Soós Imre Kutatási napló 235. A vasműi munkások nyugbérének kezdete A szomolnoki bányászati felügyelőséghez. A jövőben általános érvényű sza­bálynak kell tekinteni azt, hogy nyugbért ezután a kincstártól vagy a társládától csak az a bánya vagy kohómunkás kaphat, aki 8 teljes évet eltöltött kincstári szolgálatban, ez alatt hűségesen és lelkiismeretesen látta el szolgálatát, illetve aki kincstári szolgálatban elszenvedett baleset folytán vált munkaképtelenné. Utóbbi esetben a méltányossági szempontot is figyelembe kell venni. Ugyanis miután a munkások a nyugbérezés alapjául szolgáló 8 év alatt rendszeresen fizetik a társládába a tagsági díjakat, hátrahagyott özvegyeik részére a férjük által hosszabb-rövidebb ideig beszolgáltatott társládai tagsági díj arányában végkielégítést kell a társláda terhére megállapítani. Vö. 190.

Next

/
Thumbnails
Contents