Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

- igencsak ideális - helyen képzelték el. Az 1950. évi átadás viszont már akkor álomnak tűnt. Legközelebb 1953-ban került újra szóba az építkezés, amikor is augusztus 12-én a Középülettervező Vállalat egy 1:1000 léptékű funkciós és tömegvázlatot mutatott be jóváhagyás, illetve megvalósítás céljából. Ez az elképzelés már a Népművelési Minisztérium javaslatára a 22. sz. műút, a Szinva, a Gózon Lajos utca és a Tatárdombra menő villamosvágány által határolt területre készült. A terv szerinti mintegy 80 ezer légköbméteres kultúrpalota építési költsége az akkor kalkulált árakon 35-40 millió forintba került volna. Az indokolásból: „Diósgyőrnek, mint az ország fejlődő ipartelepének feltétlen szüksége van az új kultúrház építésére, annál is inkább, mert a gyárban foglalkoztatott munkások létszáma erősen emelkedni fog és kb. 60 ezer dolgozó és az összekapcsolt város dolgozóinak kulturális igényeit kell kielégíteni..." A kivitelezés tartamát 18-24 hónapban állapították meg. Ez a tervezet 1954. július 9-én a Népművelési Minisztérium Tervfőosztályán tartott értekezleten már 32 ezer légköbméterrel csökkent és a beruházás keretösszegét 25 millió forintban állapították meg. E csökkenést rekompenzálandó, a vasgyári vendéglő kulturális célra való átalakításával előadótermet, szakköri helyiségeket alakítottak ki, sőt a kerthelyiségben tervezték a szabadtéri színpad felépítését is. A vasgyári vendéglő megszüntetését az az elképzelés tette volna lehetővé, hogy a Fürdő utcában a Kohó- és Gépipari Minisztérium „...egy korszerű konyhát és éttermet létesít, mely egyúttal vendéglátó üzemként is szolgál. Ezen létesítmény előreláthatólag 1955. májusra készül el, s abban nyer elhelyezést a jelenlegi Barbai étterem..." Az építkezés valóban nagy ütemben kezdődött el, de az 1955. májusi befejezés helyett április 7-én Az ételelőkészítő áttervezése a Lenin Kohászati Művek kultúrcsoportok otthonává c. értekezletet tartottak, ahol „A KGM képviselői tájékoztatják a bizottságot az épület felhasználását illetően és közlik Herczeg miniszterhelyettes elvtárs azon döntését, hogy az épület továbbépítése nem állhat meg, csupán jellegében történik