Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

Közreműködött a dalárda nagy része, a vasgyári zenekart Senger Gusztáv vezényelte. A bemutató óriási sikert aratott a vasgyári és a nagyszámú Miskolcról jött közönség előtt. A Miskolci Estilap 1914. március 10-i száma többek között így írt: „A diósgyőri Vasgyár művészetszerető műkedvelő társasága szombaton este megint olyasmit produkált, ami az elért művészi eredményt, sikert tekintve felülmúlja talán eddigi sikereit is. A Vöröskereszt Egylet céljaira az Allender Henrikné vezetése mellett működő műkedvelő gárda előadta a Remete csengetyűje című operát, olyan előadásban, rendezésben és kiállításban, melyhez hasonló előadást talán a vidék egyetlen színpada sem tudna produkálni. Alig három hét alatt készültek el az előadók a vígopera betanulásával. És ez az idő a rutinírozott szereplőknek, a művészekből alakított zenekarnak teljesen elegendő volt arra, hogy a darabot olyan előadásban mutassák be, amiről Palágyi Lajos színigazgató is elösmerte, hogy ennél jobban, szebben és tökéletesebben előadni a Remete csengettyűjét egyetlen vidéki színtársulat sem képes. Hermanne Hnilitschka Marcsa, Rhuz Pál és Czingel János alakítása föltétlenül művészi értékű volt. Veres Iván, Czeglédy Aladár, Müllet László, Kosáry Kálmán, Veres József mind kitűnő alakítást produkáltak. A férfi és női kar éneke szintén kifogástalan volt. A zenekar játéka pedig olyan tökéletes kiegészítő része volt az előadásnak, mely nélkül a sikert lehetetlen lett volna biztosítani. A munkáséttermet zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek nagy része Miskolcz társadalmának színe-javából került ki... Az első világháború előtt ez az előadás volt a diósgyőr-vasgyári műkedvelők legnagyobb teljesítménye.