Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

Iljin: A nagy futószalag című művét ismertette és a gyár mintegy száz kiváló dolgozójának adta át ajándékba a kötet egy példányát. A gyárak 1951. júliusi decentralizálását követően megkezdődött a kulturális vagyon szétosztása is. A könyvtár irányítása, mint a művelődésügy többi része, szakszerűtlen irányítás alá került és darabszám szerint történt az elosztás minden irodalmi és szakmai ismeret nélkül. A megmaradt központi könyvtár állománya mellett 36, később további 6 üzemi könyvtár jött létre. A könyvállomány gyarapítása a hozzánemértés következtében eltorzult. „Ötéves tervünk feladatai nagyok s ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez a könyvtárnak is segítséget kell nyújtania, hogy a Szovjetunió élenjáró sztahanovistáinak munkamódszerét brossurakon, füzeteken keresztül terjesszük és népszerűsítsük. Célunk az, hogy a szocialista, realista termékeken keresztül dolgozóink szórakozva, tanulva, új típusú szocialista emberekké váljanak..." (Diósgyőri Munkás, 1951. január 17.) Az 1951. szeptember 8-10-ig tartó könyvnapokon a kohászat négy, a gépgyár négy és a Nehézszerszámgépgyár három könyvsátrat állított fel, így darabolták fel a könyv ünnepét. Jóllehet országos szakmai képzés már létezett a könyvtárosok részére, a három gyár könyvtárait szinte kivétel nélkül szakértelem nélkül irányították. A Lenin Kohászati Művek központi könyvtára - szükségmegoldásként — a felújított mozihelyiség oldalsó termében működött. A szakmai irányítás hiányát egy 1955. januári kultúraktíva-ülésen is felvetették, mondván: „A Lenin Kohászati Művek könyvtárában évek hosszú során keresztül Csáki szalmájaként kezelték a könyveket... csak néhány hónapja kapott olyan vezetőt, aki megfelelő műveltséggel és szakértelemmel vezeti a könyvtár alkalmazottait és irányítja a könyvolvasók érdeklődését..." (Diósgyőri Kohász, 1955. január 25.) A Lenin Kohászati Művek központi könyvtára a Bartók Béla Művelődési Ház 1959 novemberére elkészült új épületszárnyának egész első emeletén kapott kulturált, alapterületében is megfelelő helyiségeket. Az ekkor létrehozott nagy olvasóterem később lehe-