Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

viszonyok ellenére az év folyamán mintegy 150 ezer fő látogatta az intézményt. A szakszervezeti bizottság elnöke, Solti András, valamint a kulturális bizottság vezetője, Moldován Gyula érveléseinek helyet adva, Valkó Márton vezérigazgató is elfogadta, hogy a megnövekedett igények, valamint a javuló munka nem nélkülözheti e jelenlegi állapotok kibővítését, ha már az új művelődé- 83. kép. A Lenin Kohászati Müvek si palotáról beláthatat- Bartók Béla Művelődési Háza, 1959. lan időre le kellett mondani. Az említett személyeknek köszönhető elsősorban, hogy 1957 decemberére elkészült a bővítés tervdokumentációja. A déli épületszárny a maga két emeletével 1959. évi árakon számolva közel négymillió Ft-ba került. A tervezés irányítását Márkus György oki. építészmérnök végezte. A tervezés és a kivitelezés a működtetővel való mindennapos konzultáció eredményeként kitűnően sikerült. A bővítéssel megnagyobbodott a színpad, korszerű öltözők és fürdők épültek, kétszoba-összkomfortos lakást kapott a gondnok. A teljes első emelet a könyvtáré lett, a másodikon ének- és zenekari próbahelyiség, balett-terem és képzőművészeti szakköri helyiség kapott lehetőséget. Kazánház, illetve teljes központi fűtés készült, kívül és belül új ruhát kapott a Vasas Otthon. 1959. november 7-én az építők kitüntetése és jutalmazása mellett ünnepi műsorral adták át a körülményeket most már lényegesen megjavító objektumot.