Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

V. Diósgyőr-vasgyári művelődés 1945 és 1965 között

iskolai kórusok, valamint a zenekar szerepelt. Az Intermezzo-t a Háry Jánosból maga Kodály Zoltán vezényelte. A műsor második részében a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, amelyben a vasgyári zenekart Unger Ernő karnagy, a Zeneművészeti Főiskola tanára vezényelte. A korabeli értékelések e két produkciót a zenekar „legnagyobb teljesítményé"-nek, „virágzása tetőfoká"-nak minősítették. A művészeti csúcs után, nem törvényszerűen, de a körülmények folytán megkezdődött a hanyatlás. A zenekar 1948. szeptember l-jétől a Diósgyőri Jószerencse Sport- és Kultúregyesület egyik szakosztálya lett, így Szigethy Lajos kulturális titkár, majd a szakszervezet irányítása alá került. Az anyagi ellátmány a korábbi havi 43 000 Ft-ról előbb 30 000-re, majd 25 000 Ft-ra csökkent. Az indoklás szerint a „színvonal hanyatlik", a zenekar tagjai „anyagiasak". A zenekari tagok díjazása ettől az időszaktól kezdődően állandó, élő probléma a többségében társadalmi alapokra épült diósgyőr-vasgyári művelődési életben. Elvitathatatlan, hogy a zenekar tagjai, szinte a kezdettől fogva díjazást kaptak a próbákért és a szereplésekért. A gyárakban dolgozó 45-50 fő a havi jövedelme mellett így jelentős mellékkeresetre is szert tett. A zenekar tagjai többségének a második világháború kitörésekor nagyon szép családi háza volt a gyár környékén, melyhez a részlettörlesztési biztosítékot a „zenepénz" adta. 1945, de még inkább 1948 után a társadalmi tevékenység fokozására irányuló politikai hangulat nem nézte jó szemmel a zenészek fizetését. Hivatkozási alap lett az is, hogy a kultúrmunkások százai - dalosok, színjátszók, táncosok stb. - minden ellenszolgáltatás nélkül legalább olyan sikeresen dolgoznak, mint a fizetett zenészek. A zenekar oldalán és a díjazás mellett állók ellenérvei: tanult zenész emberekről van szó, akik ki vezénylésre járnak el fagyban, hóban és sárban a temetésekre, felvonulásokra stb. Az anyagi keretek csökkentése ellenére is folytatódtak a hangversenyek, de már ritkábban. 1949-ben első koncertjüket január 30án, vasárnapi matiné keretében adták, amikor is Haydn-, Beetho-