Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

III. A műkedvelő színjátszómozgalom (1920-1945)

ismeréssel szól, de korántsem azzal a lelkesedéssel, mint évekkel ezelőtt. * * * 1939-ben nyolc bemutatóban gyönyörködhetett a vasgyári közönség. Ebből hét darab 3 felvonásos operett vagy próza volt egyfelvonásos. Tisztelet és becsülés a vasgyári színjátszóknak, mert aki el tudja képzelni, hogy mennyi munka, fáradság, idegeskedés előz meg egy műkedvelő bemutatót, az csak elismeréssel szólhat. „Azsiá"-nak hívták az Ujgyár lőszerüzemét. E fedőnév alatt sok nő készítette az aknákat, ágyúlövedékeket. Meglehetősen zárt közösséget alkottak, szigorú fegyelem alatt, ennek ellenére mindenki tudta a városban, hogy mivel foglalkoznak. Szórakozásaik is közösek voltak, így került sor 1940. január 20-án a munkásétteremben egy műsoros táncmulatságukra, melynek jövedelmét a Horthy Miklós Repülőalap javára ajánlották fel. Egy meghívó maradt ránk, melynek értelmében ezen az estén a Vadvirág című operettet adták elő. Az 1940. év első nagy vállalkozása a Jószerencse Bizánc-bemutatója. Herczeg Ferenc e népszerű történelmi drámáját Köncs László rendezte és a műkedvelők legjobbjai működtek közre. * * * Az 1941. évet nagy vállalkozással kezdik a Jószerencse műkedvelői. Február l-jén Lehár: A mosoly országa c. operettjét mutatták be a vasgyári kultúrházban Zóni László rendezésében. Sajnos a szereposztás és a bemutató kritikája nem maradt ránk, de egy rövid újságcikk igen: „A Jószerencse Dal- és Önképzőkör szombaton tartotta első operettelőadását hatalmas sikerrel. A vasgyári kultúrház az utóbbi években talán még nem is látott ilyen nagy közönséget operettelőadáson. Az előadás megkezdése előtt már minden jegy elkelt, s így a siker nemcsak erkölcsiekben, de anyagiakban is a legszebb. A nagy siker, valamint az előadás ko-