Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

III. A műkedvelő színjátszómozgalom (1920-1945)

A gyár bizonytalan sorsa és az egyre nehezedő életkörülmények miatt 1924-ben már nem találkozunk műkedvelőkkel a vasgyári színpadokon. November 12-én a Miskolci Nemzeti Színház társulata mutatja be Bús Fekete László és Zerkovitz Béla operettjét, az Árvácskát, a címszerepekben Tímár Ilával, Somogyi Emmivel, Pallós Jánossal és Juhász Rózsival. Ujabb egyesület, a vasgyári Református Nőegylet tánccal egybekötött műsoros estjével találkozunk 1925. május 9-én, amely alkalommal gr. Fedor Sándor: Egyetlen lány c. egyfelvonásos vígjátékát mutatják be. 1926. január 13-án és február 14-én ismét a Jószerencse műkedvelői gyönyörködtetik a vasgyári közönséget Farkas Imre: Túl a nagy Krivánon c. operettjének bemutatásával. Új rendező, Schulek István nevét ismerjük meg a darabbal kapcsolatban, akit hasonló elismeréssel fogad a sajtó. A zenekar kitűnő munkája Senger Gusztáv szakértelmét dicséri. A Tisztviselők Dal- és Műkedvelő Egylete 1926. február 6-án teaestély keretében Villányi Andor: Májusi álom c. idillikus daljátékát mutatja be. A darab zenéjét a már közismert kitűnő karnagy és zeneszerző, Senger Gusztáv szerezte, ugyancsak ő tanította be az énekeket is. A diósgyőr-vasgyári Evangélikus Nőegylet április 5-én, húsvét hétfőjén tánccal egybekötött műsoros teaestélyt rendezett a vasgyári evangélikus templom javára a munkásétteremben. A Tisztviselők Dalegylete kitűnő műkedvelői először mutatták be a vasgyári színpadon a János vitéz c. daljátékot. Május 2-án megismételték, hogy azután az idők folyamán még többször is találkozzunk e darabbal amatőrök színvonalas bemutatásában. A diósgyőr-vasgyári fiatal munkások számára alapított 750. sz. Nagy Lajos Király Cserkészcsapat is gazdag mozgalmi életet élt. Vezetőik nagy tekintélyű, kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező, főleg vasgyári műszaki tisztviselők voltak, akik a hagyományos cserkészfoglalkozásokon kívül sok minden szépre és jóra, így a dalolásra és a színjátszásra is megtanították a vasgyári fiatalokat. Első esetben jótékony célú műkedvelő előadás kereté-