Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

II. Gyártörténet, „hétköznapi" politika és az egyesületi élet 1920-1945 között

6. A Vas- és Fémmunkások Munkásotthona (1940) 1920-ban az Újdiósgyőr, Andrássy utca 13. sz. alatt szerény épületben megnyitották az első munkásotthont. Ugyanennek a kis földszintes épületnek a helyén 1940. december 22-én bensőséges, emlékezetes ünnepély keretében adták át rendeltetésének a vas- és fémmunkások új otthonát, melyet a népnyelv az első perctől kezdve „A Vasas Otthon"-nak keresztelt. A mintegy 180 000 pengő értékben elkészült épület gondos előrelátással, az akkori igényeknek megfelelően készült. Tágas előcsarnoka ruhatárral, közel ötszáz fő befogadására alkalmas, színpaddal ellátott, ízlésesen kialakított nagyterem, az énekkar és a könyvtár helyisége, valamint az irodák megfelelő, korszerű kereteket biztosított a mozgalmi élethez. A diósgyőri csoport vezetősége nevében Kerner Antal elnök köszöntötte a diósgyőri gyár igazgatóságának, a szövetség központi vezetőségének, a szakmák és a helyi csoportok, a Szociáldemokrata Párt és annak parlamenti csoportja, a szakszervezeti tanácsa, valamint a miskolci 70. kép. A Vas- és Fémmunkás Otthon az avatáskor, 1940.