Kováts György: A diósgyőr-vasgyári művelődés története 1885-1965 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 11. (Miskolc, 2002)

I. Az egyletek megalakulása és tevékenységük 1885-1919 között

6. Vasgyári mozitörténet (1907-1919) Auguste és Louis Lumière Párizsban, a Boulevard des Capucines 14. sz. alatti Grand Café híres kávéház pincéjében 1895. december 28-án vetített „élő képei" szinte hónapok alatt Magyarországra értek. Az évezredes kiállítás idején már Pesten van a világ új csodája, a mozgó fénykép. „1896. június 22. a mozi hazai történetének legfontosabb állomása. Magyarországon ezen a napon adták ki 27161 szám alatt az első moziengedélyt..." Innen viszont már három év kellett, amíg az új csoda Miskolcra ért. A Szabadság c. lap 1899. április 29-i számában jelenik meg az első hír. A diósgyőri vasgyár munkásai körében is felvetődik az igény, amikor a Jószerencse választmánya ülésén már 1901-ben egy kinematográf beszerzéséről tárgyalnak. Anyagiak hiánya miatt ekkor a terv még nem valósítható meg. 1906. szeptember 6-án azonban az elnök bejelenti, hogy sikerült egy gépet 300 koronáért megvásárolni. Beszerezték a diósgyőri vasgyár első kinematográfját és ezzel útjára indítják a legnépszerűbb, legolcsóbb, a vasgyári munkástömegek által is elérhető szórakoztató eszközt, a mozit. Az első vasgyári kinematográf-előadást 1906 októberében rendezi a Jószerencse a 34. kép. Az első vasgyári munkásétteremben rendkívüli „kinematográfus": érdeklődés mellett. Az első Szekerák Gyula, 1907 k. műsor témája és címe nem ma-