Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A munkaverseny kialakulása és a hároméves terv eredményei

- A Kovácsműhelyben új csarnok építését, a tetők teljes felújítását, új daruk, kemencék és hőkezelő berendezések felállítását hajtották végre. - A villamosközpontok bővítése, újabb kazánok, turbinák felszerelése, áramelosztó központok építése, fejlesztése, a mátrai hálózatba való bekapcsolás előmunkálatai valósultak meg. - A generátor keleti irányban újabb gázfejlesztőkkel bővült. - A tűzállótéglagyárban korszerű téglaszinek épültek. - Megkezdődött a Durvahengermű korszerűsítése a szabadtéri kikészítő-darupályák létesítésével. A vasúti váltómühely új csarnokkal bővült, új gépeket kapott. Ujabb szivattyúhálózat bővítéssel fejlesztették a vízellátást. - Lakóházak, üdülők, további szociális és oktatási intézmények építésére, korszerűsítésére került sor. - A tanonciskolái beiskolázás lényeges növelése érdekében megépült a tanuíóváros, mely az ország első ilyen intézménye volt. Mindezek beruházási értéke akkor 168,7 millió forintot tett ki. A hároméves tervvel egyidejűleg megindultak a munkaversenyek, s ez nagyban hozzájárult a korábbi, 2 év 5 hónap alatti befejezéshez. Az eredményeket az 1949. évi termelési számok tükrözik: a nyersvas és acéltermelés 180%-os, a hengereltáru termelés 125%-os, az öntvény termelés 330%-os, a kovácsoltam termelés 250%-os szinteket mutat a háború előttihez viszonyítva. Szervezeti módosítás, beosztások rögzítése Herczeg Ferenc 1949. július 15-i hatállyal egy nagyon jelentős szervezeti módosítást rendelt el. Ezzel eleget tett az akkori felügyeleti szervek elvárásainak, melyek leginkább a vállalatok központi szerveinek kapcsolati rendszerét akarták közös nevezőre hozni. Az üzemek belső szervezetét érdemileg nem érintették a változások, de mivel minden vezető poszt helyét és személyét meg kellett határozni, így bizonyos személyi változások, illetve többnyire megerősítések is történtek. A 150-200 vezető beosztást és személyt tartalmazó kimutatást a rendelet melléklete tartalmazta. Ezeknek a személyeknek nagy része a következő 2040 évben is szerepet játszott a gyár életében, így még sokan emlékeznek rájuk. Ezzel a felállású vezetőgárdával ment át a gyár a legnagyobb próbatételt jelentő „első ötéves terv" időszakába. Mégis történt már az első hónapban egy alapvető személyi változás: 1950. január 20-tól a vezérigazgató helyettese Szűcs Endre lett, s ettől az időtől fogva ezt a beosztást a vállalat főmérnökének nevezték. Ugyanekkor Bozsik Pál az addigi főkönyvelő elnevezés helyett a gazdasági vezető címet kapta.