Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

Diósgyőr, mint Miskolc életterének „Lebensraum" áldozata

Diósgyőr, mint Miskolc életterének „Lebensraum" áldozata A Diósgyőr lap főszerkesztőjének címzett, és e számban közölt levelére - mint érintett - szeretném „tévedéseimet" és „hibáimat" tisztázni. Először nem értem, miért kell félnem? Az írói, művészi, politikai álnév használata világszerte ismert. A magyar irodalomnak is voltak jeles tollforgatói, akik rendszeresen álnéven is írtak. Például Ida, Szipulusz, Skorpió, Sajó, Ignic, stb. Nevemet nem kell szégyellnem, ez a szerkesztőségben minden adatommal az érdeklődők rendelkezésére áll. Minden helységnek van történelme, van történelmi határa, de Diósgyőr nevét kitörölték a térképről (Magyarország egyik leghíresebb és legrégibb települése). A történeti indoklások miatt nem kell zavarodnia, mert nem Diósgyőr történetéről írok, csak annak csak egyes folyamatait ismertetem. Szerintem - és azt a továbbiakban tisztázom - a „hiba" nem az én készülékemben van. Jó volna, ha éppenúgy, ahogy én, többet kutatna a feltárt „hibák" tárgyában. Lássuk a kályhát: Idézetek Mária Terézia Bécsben, 1770. július 28-án aláírt, az egri királyi kamara magas urainak küldött, a diósgyári vasgyárat alapító parancsából: „...kincstárunk hasznát és édes magyar hazánk javát több vasbánya kiaknázásaival óhajtjuk előmozdítani, ezért elhatároztuk, hogy a bőséges faanyaggal rendelkező diósgyőri kamarai uradalom területén vasgyár létesíttessék, ezért Hüségteknek megparancsoljuk a következőket! ... Még emlékezetünkben van, hogy két-három évvel ezelőtt a diósgyőri uradalom térképét elkészítették. .. ha nem is szüntetik be egészen az üveggyárakat és a hamuzsírgyártást, korlátozzák azok üzemét legalább oly mértékig, hogy a diósgyőri erdők faanyagát tartsák fönn a vasgyár számára". A vasgyáralapító parancs idézeteiből kitűnik, hogy a térképen ábrázolt terület a királyi kincstár uradalma és nem a királyné birtoka volt. A „Kincstári és magántársasági vasgyár" 1772 márciusában megkezdte a mai Ómassán az üzemét és fejlesztéssel több, néha kevesebb sikerrel. Kereken száz év múlva a hámorokat és a kemencéket leállítva, Diósgyőrbe települt át. Az áttelepülés okai: a kiegyezés, amely után a császári és királyi kincstári magyarországi birtokok a magyar állam tulajdonába mentek át. így a Diósgyőr-vasgyár is. Ennek igazolására a diósgyőri vasgyár (most Dimag Rt.) irattárában őrzött 477/863. iktatószámú, a magyar kir. pénzügyminisztériumban 8393. sz. alatt iktatott ügyiratot teljes terjedelemben leközöljük, hogy most és a jövőre nézve minden ferde, hibás, légből, vagy kaszaverésből származó nézeteket eloszlassunk. Az új acélgyár című fejezet első bekezdésének egyetlen egy mondata sem igaz! Nem tudom, milyen forrásmunka állt a közlésük rendelkezésére, íme a cáfolat: Pm-8393.