Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A történelmi nevekkel visszakapják ősi jussukat

Nemzet 1987. május 7-i számában közli a Hazafias Népfront ülésének állásfoglalását, amelyet Kanyar József terjesztett elő: „Helynevekben is él a magyar történelem" címen. Ebből idézek egy pár gondolatot nem vágyakozásból, hanem abból az indíttatásból, hogy még a leendő „Európai Egyesült Államok idejében is megmaradnak az ezeréves ország, város és a legkisebb helységek nevei, mert a történelemnek ez az első parancsa. Idézet a felszólalásból: „Szóvá kell tennünk azokat a városneveket is, amelyek a közigazgatóságok átszervezése és a községegyesítések során szűntek meg. Nevük lemaradt a térképről és velük évszázados múlt merül feledésbe... Nem szabad a települések nevét átadni az enyészetnek... a történelmi nevekkel a településeknek jussukat kell visszakapniuk...". Természetesen a keleti határ pontos megjelölése után az északról, délről és nyugatról a Diósgyőrbe vezető utakon is el kell - a közlekedési szabályok szerinti - táblákat helyezni, Alsó-Hámor, Felső-Hámor és Ómassa külön megjelölendő. Diósgyőr, 1991. 1. évf. 8. sz. 8-9.