Dobrossy István (szerk.): Baán István emlékkönyv. A Diósgyőri Vas– és Acélgyár (LKM) története 1944-1988 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 10. (Miskolc, 2001)

A régió vasgyárainak és a magyarországi vasgyárak fejlődése 1968-1988 között

(1968. Januar 1-i árszinten) Megnevezés 1967-ben 1970-ben % DV 4.807 M Ft 6.432 M Ft 133 LKM 4.814 M Ft 5.668 M Ft 117 OKÜ 3.750 M Ft 4.325 M Ft 116 BNL 719 M Ft 862 M Ft 121 SKÜ 1.497 M Ft 1.629 M Ft 109 D4D 523 M Ft 583 M Ft 116 A termelési eredmények ismertetésénél az is megemlítendő, hogy 1970ben már üzemelt a Borsodi Ercelőkészítő Mű első két zsugorító szalagja, s 1,33 millió tonna zsugorítványt termelt. Korábban a borsodi művek területén lévő kiskapacitású darabosító üzemek Diósgyőrben csak mintegy 40%-ban, Ózdon 20%-ban elégíthették ki a szükségleteket rossz minőségben, s közvetlenjelentős környezetártalom kíséretében. A nagyberuházás 1963-ban indult. Az 1956 előtti helykijelölés és kisebb kapacitásra előirányzott munkakezdés, majd leállítás után az állami hitelforrás csak 2 db 75 m"-es szalagra kapott engedélyt. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőséggel élve a két nagyvállalat közös kötelezettség vállalással bankhitelt vett fel a 4 szalagos üzem teljes megvalósítására, mely 1971-ben fejeződött be. A teljes beruházási költség 1,6 milliárd Ft volt. Az előirányzott össztermelés 2,86 millió t/év volt, melyet 1975-ben már 3,33 millió tonna értékben túlteljesítettek. Az üzem felfutása után a régi környezetszennyező üzemeket leállították. A BEM beruházásának tervcímzettje a Lenin Kohászati Művek volt, de a két vállalat a munka kezdetétől a legnagyobb mértékben törekedett az együttműködésre. így az anyagi terhek közös viselése mellett a beruházói szervezetet is együtt állították ki azzal a megfontolással, hogy a közös üzem későbbi vezetői, karbantartói, általában kulcsemberei közülük kerüljenek ki. Ez végül is - a többévtizedes munka során elkerülhetetlen személyi változások ellenére - jól bevált, hiszen a későbbi KOKÖV-höz, KAV-hoz való átszervezések, majd önállósodás után is, a diósgyőri és az ózdi szakemberek biztosították a mű életképes működését. Öntevékenység esélyei a vállalatok fejlesztésében A termelési és gazdasági eredmények növekedése a vállalatok részére új utat nyitott fejlesztésük önállóbb tervezésére és végrehajtására is. A korábbi állami beruházási rend szerint a legnagyobb vállalatoknak is csak tízmilliós nagyságrendű vállalatfejlesztési alap állt évente rendelkezésükre, amiből gyakorlatilag csak néhány műszert, irodagépet és szociális célú eszközöket