Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Baán Istuán: A perecesi „Bányamécs Egylet"-től az „Új Bányamécs Baráti Kör"-ig

^A perecesi „Bányamécs Egylet"-től az „Űj Bányamécs Baráti Kör"-ig BAÁN ISTVÁN Miként egykor a drámairodalom és a színjátszás művészete vallásos misztériumból indult el, Perecesen is egy karácsonyesti népi szokásokat ápoló játék volt az a láng, amely mécsest gyújtott. Apró láng volt, mégis elég ahhoz, hogy fényénél a kis bányatelep lakói összegyűljenek, s megszülessen az a kulturális intézmény, amelyet Bányamécsnek neveztek el. 1906-ban történt ez. Pontos neve Bányamécs Dal- és Műkedvelő Egylet. Megalakítója Lauday János tanító igazgató volt. Ismerkedjük meg közelebbről a Bányamécs tevékenységével. 1906-ban létrejött egylet első elnöke Poljak Mór bányamérnök volt. Három évi működés után vette át tőle ezt a tisztséget Láng Miksa főmérnök. Indításként Menner Richárd gyógyszerész 94 kötetes könyvtárat adományozott az egyletnek. 1909-ben megalakult a dalkör, s a kassai Rákóczi szoboralap javára sikeres műsort adott. Az alakulást követő éveket a fellendülés jellemezte. A dalárda az ország szinten Valamennyi városában szerepelt, a dalversenyeken díjakat nyertek. A színjátszók a népszínműtől az operettig mindenfajta darabot sikerrel adtak elő. A cigány, a Falu rossza, a Piros bugyelláris, a Bolond, a Nagymama, a Bor, a Magdolna, a Gyurkovics fiúk, a Noszty fiú esete, az Alexandra, a Sárgacsikó, a Felhő Klára, az Iglói diákok szerepeltek a műsorban. 1911-ben a Dalárda sikeresen szerepelt a Tisztviselők Dalegyletének jubileumi ünnepségén. 1913-ban a közgyűlés Jancsi Imre mérnököt választotta az egylet elnökévé. Már 1911-ben gyermekzenekar alakult, melyből később a bányászzenekar nőtt ki. 1913-ban Lauday János rendezésében adták elő a Parasztbecsület című operát. Megszaporodtak az egyletek közötti találkozók, kirándulások, felélénkült a könyvtári munka. A közelgő háborús hangulat azonban rányomta bélyegét a Bányamécs tevékenységére. 1916-ban újabb választás történt, ezúttal Téry László helybéli főorvost választották meg elnöknek. 1922-ben Lang Gusztáv, 1924ben Sass Ferenc, 1926-ban dr. Laczfalvy Ferenc volt az egylet élén. O látott hozzá az egylet újjáélesztéséhez. Elsőként helyet kértek a