Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Bevezető

Bevezető Pereces-bányatelep Észak-Magyarországon található, BorsodAbaúj-Zemplén megyében, Miskolc város központjától mintegy 8 kmre. Közigazgatásilag Miskolc városhoz tartozik. A Bükk hegység déli lábánál fekszik. Pereces nevet közigazgatási térképeken a XIX. század első felében még nem találunk, legfeljebb igen vázlatos hegy- és vízrajzi térképeken szerepel a Pereces-völgy, a perecesi erdő, Pereces-kő megjelölés. Utóbbi a perecesi erdő végén Pálinkás irányában található, magassága hasonló az Ostoroséhoz, mely 379 m magas, s déli irányban uralja a perecesi panorámát. Pereces nevének kiderítése ma már lehetetlennek tűnik. Az idős perecesiek, apjuktól, nagyapjuktól szájhagyomány útján hallott két változatról is mesélnek. Az egyik szerint a település perec alakban körülvevő hegyek formája volt a névadás alapja. A másik szerint a település kialakulásakor nagyon kedvelt volt a sós perec és az itt lakó bányászok minden héten rúdra fűzött perecszállítmánnyal tértek haza a miskolci vásárról, s ezért a vasgyáriak pereceseknek nevezték őket. Pesty Frigyes 1864-ben készítette el Borsod vármegye településeinek leírását. Pontosabban összesítette mindazt az ismeretanyagot, amelyet feltett kérdéseire az egyes települések jegyzői, vagy bírái adtak, részben iratokra, másrészt a visszaemlékezésekre, a hagyományra hivatkozva. A „topographiai" nevek között itt sem találjuk Perecest, csupán környezetében és Diósgyőr mezőváros határában említi Erenyőt, Lyukóvölgyet, Kis- és Nagy-Bollót, s még néhány olyan helynevet, amely Pereces XIX. század végi, XX. század eleji történetében megjelenik és fontos szerepet kap. Kétségtelen tény azonban, hogy Lónyai Menyhért pénzügyminiszter rendelete néhány évvel később, 1868. február 5-én azt írja: „Ezen vonal kettős vágánnyal felviendő a felső 2. Mátyás-tárnáig a Pereces völgybe,...". Mindezekből valószínűsíthető, hogy az elnevezés a bányászat kezdete előtti időkre datálódik. Ebben a völgyben - néhány gazdálkodó családot leszámítva - a XIX. század közepéig alig voltak őslakosok. Valamivel többen Ere-