Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)
Gajdos Jenőné-Jászai Gyuláné-Kuthi Éva-Nagy Sándor: Oktatási intézmények Perecesen
lehetőségük nyílt rá ide jöttek dolgozni, s nyugdíjas korukig maradtak. Félő, hogy ez a „hagyomány" rövidesen megszűnik. * * * Az első perecesi egytantermes iskolában - az óvodához viszonyítva fél évszázaddal korábban - 1884-ben kezdődött a tanítás, s ekkor mintegy 70 tanulója volt. Oskolamesterét Droppa Jánosnak hívták, aki bizonyosan jó talajt készített elő a kultúra fejlesztésére, mert 1900-ban idekerült utódja, Lauday János már az első évben látványos eredményeket tudott felmutatni. Lauday János 1872-ben született Békés, megyében, Gyulaváriban, onnan került Perecesre, s itt akkor egymaga 154 gyereket tanított. Később a létszám növekedésével lakásokat alakítottak át tantermekké, míg 1910-re megépült az új emeletes iskola, amikor már közel 400 gyerek iratkozott be. Növekedett a tanítói létszám is, így Laudayt előbb főtanítóvá, majd igazgatóvá nevezték ki. 1933-ban ment nyugdíjba. Működésének utolsó tanévében lett az iskola 8 osztályos, követve a vasgyári iskolát, mert az iparos tanonciskolái felvételnek ez volt a követelménye. A 8. osztály osztályfőnökségét ő maga vállalta. Ettől kezdve sok parasznyai, varbói fiatal is Perecesre járt az alagúton át, ha tovább akart tanulni. Az iskola további igazgatói voltak: Hulják János 1933-1939 között, Heczke János 1939-1944 között, Baán Barna 1944-1951 között, Vincze Pál 1951-1952 között, Zádor Imre 1952-1962 között, Szabó Emil 1962-1963 között, Kuti István 1963-1986 között, majd 1986-tól Vidó Miklósné töltötte be az igazgatói tisztet. Jelenleg az iskola létszáma már nem éri a 200 főt. Az eddigi igazgatók közül kettőjük kiemelkedő tevékenységéről külön is meg kell emlékeznünk. Hulják Jánosról, aki elismert botanikus volt, az Akadémia is tagjává fogadta. Több virágfajtát fedezett fel, róla is elneveztek egyet. Kuti Istvánról, aki általános iskolában teljesen újszerű és korszerű módszert alakított ki az ún. kabinet és tálcás rendszert. A tantermeket az egyes tantárgyaknak megfelelően rendezték be, szerelték fel szemléltető eszközökkel, s ezekben vándoroltak a kisiskolások is. A tálcákra pedig a témáknak megfelelő kellékeket helyeztek el, melyeket a gyerekek tovább is fejleszthettek. Ennek nagyszerű fogadtatása, szakmai hitele volt. Sok publikációja, konferencia előadása ismeretes.