Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Kovács Loránd: A perecesi (Diósgyőr környéki) szénbányászat kialakulása

Annabányát 1924-ben helyezték üzembe. Tulajdonosa az államosításig Manik János volt. 1945 előtt 220 tonna/nap volt a termelése, mely az államosítás után megközelítette az 500 tonna/napot. A tömegtermelő munkahelyeken (a frontfejtéseken) már jövesztőgépet alkalmaztak. 1964-ben szűnt meg önálló aknaként üzemelni, a művelés azonban tovább folyt Erenyő-aknai kiszállítással. Mártabánya lejtősaknáját 1921-ben kezdte mélyíteni a Vécsey Béla által alapított Diósgyőri Szénbánya Rt. A műveletek a II. és III. telepben folytak kamrafejtésekkel, illetve csoportos kamrafejtésekkel. A bányát 1967-ben zárták be. Az erenyoi lejtős aknát a perecesi völgybe telepítették a külszínhez közeli II. telep művelésére. A mélyítési munkák 1951-ben indultak. Az erenyó'i akna kettős céllal létesült: egyrészt Márta- és Annabánya szállítási koncentrációja, másrészt új szénterületek feltárása, lefejtése volt a megvalósítandó feladat. Az eredeti célok csak részben valósultak meg, mivel a beruházások elhúzódtak, így a szállítási koncentráció megvalósulása nem volt sikeresnek mondható, továbbá a magas termelési költségek és a krónikus létszámhiány az 1973. évi bezáráshoz vezetett. Erenyőbánya külszíni létesítményei, infrastruktúrája, a városhoz való közelsége jó lehetőséget biztosított a telephely egyéb célú további üzemeltetésére. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, majd mellette az Eszakmagyarországi Átképzési Központ alakította ki telephelyét, amelyek ma is üzemelnek. A vasgyár, a Magyar Államvasutak, a lakosság egyre növekvő szénigénye, valamint a kis bányák nem megfelelő kapacitása szükségessé tette, a már korábban megkutatott és jelentős szénvagyonnal rendelkező Lyukó-völgyben, egy nagy kapacitású bánya létesítését. Ezen a területen kisebb lejtősaknák művelése korábban is folyt, de érdemileg 1939-ben kezdték meg, a Baross-aknainál sokkal nagyobb és korszerűbb két függőleges akna mélyítését. A munkálatokat a Diósgyó'ri Vasgyár bányafőmérnökének Hibbey Hosztják Albertnek a tervei és irányítása mellett kezdték meg. Az aknamélyítő vállalat szakemberei mellett a bánya kiépítését perecesi bányamérnökök, aknászok, vájárok és iparosok hozták létre. Olyan bányát építettek mely több éven keresztül Magyarország legnagyobb szénbányája volt, s amely napjainkban nem csak Pereces környékén, de az egész borsodi és ózdi szénmedencében egye-