Dobrossy István (szerk.): Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 9. (Miskolc, 2001)

Baán István: Emlékképek a perecesi színjátszás történetéből

hangok" és a „A Cigánybáró" 5 előadása után egy csapásra beszüntették a perecesi kultúrát. A bányaüzem vezetőségének Lyukóba költözésével minden támogatást megvontak Perecestől, pedig a bányamunkások törzsgárdája továbbra is itt lakott. A lakótelepet átadták a városi tanácsnak, az meg azzal sem törődött, nemhogy a kultúrával foglalkozott volna. A szabadtéri színpad berendezéseit széthordták, s maga a korábban szép Erzsébet-kert is elgazosodott, tönkrement. Néhány éve - az „Új Bányamécs Baráti Kör" megalakításával - a fejünkbe vettük, hogy ennek a szép időnek legalább az emlékét nem hagyjuk elveszni. Ennek a jószándéknak a jele ez a megemlékezésünk is és a reményünk, hogy ott túl a rácson, mármint a torony helyére állított székelykapunk rácsának túloldalán — valamikor valami még feltámadhat abból a tündérvilágból. Megemlékezés, amely elhangzott Perecesen 1992. január 25-én. „Leányvásár" c. darab résztvevői