Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Előszó
AJÁNLÁS A magyar honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójának tiszteletére Miskolcon tartott tudományos ülésszak egyik napján a magyarság és a kereszténység, a magyarság és európaiság témakörébe tartozó elemzések, előadások hangzottak el. Nagy figyelem kísérte azt az értekezést, amely a pálos rend hatszáz éves hazai múltját és európai kapcsolódásait tárta az érdeklődök elé. Az egykori Borsod vármegye és az egri püspökség területe a 14. század eleje és a 18. század utolsó harmada között számos helyen adott otthont az egyetlen középkori, magyar alapításit szerzetesrend, pontosabban remeterend, a pálosok megtelepedésének, és sokoldalú kultúrájuk kibontakoztatásának. A Diósgyőr-majládi területen a Krisztus Testéről nevezett monostor lakóiról már a 14. század legelejétől szólnak dokumentumok. így mi sem természetesebb, mint hogy e sorozat egyik kötete a pálos rend szűkebb és tágabb régiónkban betöltött szerepével, emlékeivel, máig ható és velünk élő kultúrájával foglalkozzon. A kétezredik év tudományos tanácskozásainak első, a város napjához is kötődő rendezvényén „A kereszténység és a tudomány évszázadai"-ról szóltak az előadók, illetve az előadások. Ekkor sem volt megkerülhető a pálos rend Magyarországon, s főleg régiónkban betöltött szerepe. Ahogyan az előadások, így a mostani kiadvány tanulmányai is felhívják a figyelmet arra, hogy a II. József által 1786-ban - rendelettel - megszüntetett rend kolostorainak „adatszolgáltató" jelentősége nemcsak az egyházi életben, liturgiában, hanem a gazdálkodó közösség életviszonyaiban, nagyobb földrajzi térségek társadalmi kapcsolataiban is kimutatható, ezért az évszázadok alatt egymásra rétegződött periódusok emlékei sokoldalúan árnyalt megközelítést, elemzést és bemutatást igényelnek. Az egymásra rétegződés leglátványosabban az építészetben mutatható ki, hiszen tudjuk, hogy a bencéseket hogxjan követték a pálosok, a pálosokat esetleg a piaristák, máshol a premontrei építkezést és használatot a pálosok építésbővítései követték. Előfordult, hogy a bencés használatot ágostonos átépítés követte, ferencesrendi építményt vettek át a jezsuiták, vagy éppen jezsuita rendházat a pálosok. Néha három vagy négy szerzetesrend is követte egymást a rendház több évszázados története során. Ezért átalakultak a településnek azok a középkori elvei is, amelyek „előírták", hogy a Benedek rendiek a hegyeket, a Bernát rendiek a völgyeket, a ferencesek