Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

sek is, s eközben több helyen találtak a korábbi építményekre utaló részeket, (a sekrestye átalakítása során sírboltot; a refectorium padozatának feltöltése során, két és fél láb mélységben teljesen ép, négyszögletes téglákból álló padlózatot; az új kocsiszín helyén 5 láb mélységben két helyiséget stb.) az északi szárny alatt és mögött pedig temetkezési helyeket, (a hajdani kamra alatti kis pince bővítésekor; az észak felé kivezető folyosó végénél való konyha-kialakítás során és a számvevő kertje felé történt bővítés, szobaépítés alkalmával; a pincebejárat áthelyezését végezve). 1817-ben építették a számvevő istállóját is. 1. kép. A Diósgyőrről készült erdőtérkép (XIX. sz. eleje), részlet 1817-ben helyezték el a számvevő kamrájának ablaka fölött - ahol korábban a kolostor folyosójának bejárata volt - azt a kőbe vésett feliratot, melyet fényképünk is (4. kép) ábrázol és amelyet az 1940. évi újabb átépítés során az Erdész utca 1-3. szám alatti - a kolostor déli szárnya helyén épült - épület déli főhomlokzatának a közepére helyeztek át. A főépület tömege tulajdonképpen ekkor változott, amikor is azt, előbb 1936. január 15-én, majd 1939. június 7-én elkészített átépítési tervek alapján a „Bányabükki M. Kir. Erdőhivatal tiszti lakjaként" átépítették, s az átépítés során a déli és keleti épülettömeget lebontották, s az eredeti alapfalak többségét felhasználva felépítették a ma is álló erdészeti iker-lakóépületet, a különválasztott északi és nyugati épülettömbben pedig további három lakást alakítottak ki, s válaszfalak beépítésével további részekre osztották fel a korábban egységes szerkezetű és kapcsolatú térrendszert. A hajdani déli épületszárnyban jelenleg egy négy szoba, előszoba, konyha, éléskamra, fürdőszoba, külön WC, pincelejáróból; egy három szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra helyiségek-