Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese: A diósgyőr-majládi pálos kolostor

Kályhacsempe töredék va felé tartanak. A gyűrűbe foglalható falak a középkori kolostor zárt területének középpontjába esnek. A Szinvától D-re húzódó középkori országútról e centrumba leágazó út legtermészetesebb iránya a Szinva partján talált régebbi hídfőállás vonalába esik. Megállapítható tehát az előzetes kutatás eredményei alapján is, hogy a szabályos alaprajzi típusú középkori rendház építését megelőzően már állt a területen egy épület /kolostor /. Megkockáztatható az a feltételezés, hogy az 1319. évi oklevélben említett „ERNEY WYUAR" azaz Ernye féle diósgyőri újvár építése előtt állt már a majládi szigeten

6 egy erődített szálláshely, valamiféle torony vagy kúria, amelyre később rá-, és hozzáépült a pálosok kolostora. 7 6 A Szinva szerteágazó medre, a környék mocsaras volta miatt lehetett sziget. 7 Czeglédy Ilona; 1988. 84.