Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Szabadfalvi József: Joó Tibor műemléki kutatásai

Első, szerzőtárssal írott, rövid publikációját a Borsodi Szemle 1963. évi egyik számában találtam az edelényi ötkerekü malomról. Ugyanitt adta közre 1964-ben önálló és már terjedelmesebb írását. Az alig ismert Szádvárról címmel. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményében is 1964-ben jelent meg első írása a tokaji pálos kolostorról. A Közleményekben jobbára 1972-től jelentek meg írásai: ez időszakban kezdett hozzá jobbára a megye kastélyainak kutatásához és feldolgozásához. 1972-ben a bánfalvai és a sátai, 1973-ban a füzérradványi kastélyról írt. A Herman Ottó Múzeum Évkönyvében 1975-ben adtuk közre Tolcsva műemlékei c. jó kétíves, szerzőtárssal írott tanulmányát. Ezt a következő években a szikszói templomról, majd a sajóládi pálos kolostorról írott munkája követte. A Műemlékvédelem hasábjain 1966-tól jelentek meg írásai. A bibliográfia tanúsága szerint jelent meg írása a Borsodi Történeti Évkönyvben és az Edelényről kiadott monográfiában. A Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében c. összegzésben Joó Tibor 1987-ben foglalta össze a kastélyokat, kúriákat, udvarházakat és polgárházakat; illetőleg e témákat írta meg néhány évvel később - az 1992-ben közreadott - valószínűleg utolsó megjelent publikációjában a megyénkről kiadott Képes műemlékjegyzék hét füzetében is. A továbbiakban tematikus rendben, azon belül pedig lehetőleg időrendben kívánok áttekintést adni tudományos tevékenységéről. Mint már említettem, leginkább a megye kastélyainak feldolgozásában jeleskedett. Első idevonatkozó tanulmányát 1969-ben a Műemlékvédelem egyik számában publikálta a 18. századi eredetű és 1830 táján átépített klasszicista sályi Eötvös-Gorove kastélyról. Az 1970-es években sorra jelentek meg tanulmányai a megye különböző területein álló kastélyokról: a sátai és bánfalvairól (1972); a füzérradványi Károlyi-kastélyról (1973b); az edelényi L'Huillier-Coburg kastélyról (1973a); a boldogkőváraljai Péchy-Zichy-kastélyról (1974); a barokk stílusú girincsi Dőry-kastélyról (1975); A Fáj közelében álló, 18. század közepén épített Fáy-kastélyról (1978-79), amelynek kiemelkedő művészi értékű tartozéka a díszterem falán Marco Casagrande olasz szobrászművész 1845-ben készült három fehér domborműve: Szatír ünnep, A római Lucretia története és az Aurora. A Herman Ottó Múzeum Közleményeiben foglalta össze az 1970-es évek végén a kutatott témakört Kastélyok, kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel (197879). Több mint egy évtized múlva, 1991-ben készített jeles tanulmányt a következő címmel: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Tanulmányában a következő, erősen pusztuló kastélyok építészet-