Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese: A diósgyőr-majládi pálos kolostor

Perénxji címeres burkolótégh A nagy mennyiségű félig megmunkált állatcsont valamint a néhány üvegbucni a pálosok helyben működő műhelyeinek alapanyaga illetve terméke volt. A D-i homlokzat előtti ásatási területről származik még néhány kisméretű fémtárgy: aranyozott bronz, liliomos könyvdísz, egy lánccal ellátott palástkapocs, és egy apró, aranyozott bronz gomb. A régészeti kutatás során több helyen feltárt erőteljes falak egy derékszögű alaprajzi rendszerhez tartoznak, és helyzetükkel, irányukkal meghatározzák a középkori-újkori rendház és a középkori épület elhelyezkedését. A barokk rendház szabályos alaprajza, szimmetrikus elrendezése az É-i szárnyon, mint azt a barokk kori alaprajzok is mutatják, zavarossá válik. Itt jelentkeztek a mélyről induló, 125-160 cm széles falak, ugyanilyenekkel találkozunk a kis templomtól D-re, és a középkori épület K-i oldalán. Ezekre a falakra később újabb építményt emeltek. A régibb és az újabb falvonulat egymásra helyezése további következtetésekhez segít az építéstörténeti kontinuitás feltételezéséhez.