Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

mete) pálos kolostoránál már 1359-ből említik,

45 hogy „abban a folyómederben, amelyet a szerzetesek ástak maguknak, más ne merészeljen halászni, ne is építsen malmot az ő malmuk közelében ..." 1519-ben egy olyan perjel haláláról olvashatunk, aki a csuti monostor dunai oldalánál gátat emeltetett.

46 Fehéregyháza pálos kolostora iratai között olvasható, hogy Vért és Szentgyörgy pusztákon bérbe adott malmaiknál kikötötték, a malom gátjának szükséges zúgóval együtt jó erősen, s magasan való megcsináltatását.

47 Számos adat bizonyítja, hogy már a XI. század elején a szőlőművelés volt a hazai mezőgazdaság legfejlettebb ága. A kolostorok szerzetesei átvették, terjesztették és tökéletesítették a talált szőlőkultúrát. (Gondoljunk az itáliai származású szerzetesek ilyen irányú szerepére.) A szőlőműveléshez tartozott a borkezelés is, amelyet a celláriusok (az éléskamra és a pince felügyelői) végeztek. Már Szent Benedek is a szerzetesek kötelességét képező kézimunkák közé sorolta a kertészetet is. A pálosoknak is kiterjedt szőlőbirtokaik voltak. Több helyen rendelkeztek szőlőkkel a bajcsi, a bodrogszigeti, buzgói, máriacsaládi, csatkai, dédesi, diósgyőri, elefánti, enyerei, eszényi, fehéregyházi, felnémeti, gombaszegi, monyorókeréki, nagyváradi, nezsideri, márianosztrai, örményesi, pápai, pesti, pécsi, regéci, sajóládi, sasvári, szakácsii, szentjeromosi, szentlászlói, kőszegi és sátoraljaújhelyi pálos kolostorok szerzetesei. Ezeknek a szőlőbirtokoknak a zöme már a XIV-XV. században megvolt, s présházakat, pincéket, vincellérházakat építettek. A baranyai Kőszeg kolostorának például már 1409-ben 8 szőlője volt, de ugyanígy több helyen (Ernődön, a Mályi hegyen, Bodrogkeresztúr és Tokaj között stb.) rendelkezett szőlőbirtokokkal a sajóládi kolostor is. Folytathatnánk az egyes gazdasági ágazatokban való részvétel vázolását, hiszen például a Herman Ottó Múzeum XI. évkönyvében megjelent egyik tanulmány olyan összefüggések lehetőségének kutatására hívta fel a figyelmet, amelyek az ércbányák és vastermelőhelyek, valamint a pálos kolostorok közelségén, esetleg kölcsönhatásán alapulnak.

48 45 Gyéressy i. m. I. 3. 46 Gyéressy i. m. I. 57. 47 Gyéressy i. m. 1.153. 48 Dénes György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom. HOM. Évk. XI. Miskolc, 1972. 88-99.