Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
állítói legalább annyi fáradságot vehettek volna, hogy a műemléki anyagról írva legalább a hivatalos nyilvántartással összehasonlították volna a közölt (általában precíz, tömör, lényegre törő) szövegüket, s akkor nincs ténybeli és fogalomzavar, hiszen nincs Martonyi mellett két kolostor, s hiába keresi a templomosrend székházának romjait az útikönyv alapján érdeklődő turista; csak a pálosok ottani kolostorának, illetve templomának romjait találhatja, de a fentebb írtaknál alig néhány sorral többet tudhat meg még könyvtári búvárkodás során is. Ugyanez az útikönyv Kacsról is ír, de a vonatkozásban csak anynyit, hogy XVIII. századi apátsági épület, holott az előzmények XIII. századiak; az ottani - volt bencéskolostor első említése 1248-ból való, később pedig (1317 közül) pálos perjelséggé alakul át. Az útikönyv Tokajról több, mint három oldalt ír, de meg sem említi a XVIII. század elején épült tokaji kolostort, holott mind a kolostorépült, mind a nagyobb méretű (toronynélküli, belsőleg többszörösen megosztott) templomépület áll és Tokaj egyik legnagyobb épületegyüttese. (Olyan igény már nem is lehet egy útikönyvvel kapcsolatban, hogy a XV. századi ottani pálos kolostoralapításokról is írjon, bár Tokaj miliője - ahol a kirándulók és turisták a jó bor mellet e történelmi település történelmi emlékeit is keresik - ezt is indokolná, hiszen a várnak is már csak igen csekély, nehezen megtekinthető maradványai vannak.) Szükségesnek tartom azt is rögzíteni, hogy a hivatalos mai műemlékvédelem fontos érték- és emlékanyagnak tekinti kolostorépítményeinket, amit bizonyít többek között az is, hogy míg az 1872. évi „Hazai Műemlékek és Régi Épületmaradványok Jegyzéke" című első hivatalos magyar műemlékjegyzéknek tekinthető - összeállítás a történelmi Magyarország területén is csak 5 kolostort szerepeltet a felsorolásban 6 (ugyanakkor, amikor 204 várról, több mint 430 templomról van szó), addig 1960-ban már 170 fölött volt a jegyzékbe felvett kolostorok, monostorok, zárdák száma a jelenlegi Magyarország sokkal kisebb területén is, s ennek a számnak több, mint a fele műemlék-minősítésű! Továbbra sem tekinthető azonban megfelelő mértékűnek és arányúnak az ilyen építményeket érintő ásatások, feltárások, bemutató és értékelő publikálások száma, holott a bármelyik ilyen építménynél elkezdett, vagy elvégzett ásatások, feltárások, hely6 Cs. Dobrovits Dorottya: Az 1872. évi „Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke" Műemlékvédelem, 1970. 4. szám, 204.
