Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
A közel 110 éve szervezetten működő magyar műemlékvédelem, de különösen az utóbbi két és fél évtized gyakorlati és elméleti tevékenysége igen sok konkrét eredményt mutat fel a műemlékek helyreállítása, kutatása és az előkészítést, megvalósítást és restaurálásokat segítő társtudományok (régészet, művészettörténet, építészettörténet, gazdaságtörténet, oklevéltan stb.) terén, s az eredmények, a kutatási tendenciák elismerésre találtak mind a hazai körökben, mind a nemzetközi szakmai közvélemény körében.* Csökkennek a gazdaságtalanságra, szubjektív és objektív akadályokra való hivatkozások, s egyre több területen kap „szabad utat" a jól átgondolt, tudományosan is előkészített műemléki helyreállítás, a szükségszerű előzetes ásatás, feltárás, a módszeres, folyamatos kutatás, sőt jogszabályi rendelkezések is adnak konkrét feladat meghatározásokat és nyújtanak segítséget műemléki települések, városrészek védelméhez is. Alig egy évtizeddel ezelőtt még joggal észrevételezték a Magyar Tudományos Akadémia Építészetelméleti és Történeti Bizottsága, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága közös rendezésében (1965. október 25-26-án) tartott ankéton, hogy örvendetesen nagyra nőtt a műemlékeket ismertető szakirodalom, azonban alig látott napvilágot olyan tudományos és ismeretterjesztő publikáció, amely a műemlékvédelem célkitűzéseivel, elveivel és módszereivel foglalkozott volna. 1 Azóta az elvek és módszerek tisztázása, a tiszta fogalmak és az egyöntetű, helyes szemlélet kialakulása érdekében igen sok hasznos lépés történt és publikáció jelent meg (pl. az ICOMOS Magyar Tagozatának kiadványai stb.), de a helyes szemléletet szélesebb körben kell kialakítani, s lehetőséget kell találni arra, hogy a közvélemény is megfelelő áttekintést nyerjen egyrészt a műemlékvédelem fejlődéséről, másrészt a műemlékvédelem, vagy társuló kutatások tárgyát képező építmények, műértékek, iparművészeti tárgyak, vagy egyéb leletek és emlékanyag megítéléséről, a megállapítások össze* A tanulmány a Borsodi Történelmi Évkönyv VI. kötetében, 1979-ben jelent meg Miskolcon. 177-206. 1 Horler Miklós: A Velencei Carta és a magyar műemlékvédelem időszerű elvi kérdései. (Az ICOMOS magyar tagozatának kiadványai sorozat 1. száma. Bp. 1967. 17.)