Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

keretezése a nyílást 0,48 méternyire szűkíti. A 0,23 m széles kerettől a nyílás egyre szélesedik, úgy, hogy a külső szegélynél 1,1 méter és 2,8 méter magas. A keretmagassága 2,43 méter. Az ablakot osztó tag nincs, a felső részt egyszerű mérmü díszíti. Ezzel az ablakkal szemben, tehát kelet felé egy faragott profilos keretezésű, 1,3 méter magas és 0,8 méter széles, külső részén befalazott nyílást találunk. A III. emeleti részen egy - az előzőhöz hasonló, de jóval kisebb -, külső részén befalazott nyílás található. A torony IV. emeleti részén négy széles és magas ablak van, azonban ezek már alacsonyabb ívhajlásúak és kétségkívül a későbbi időkből, mégpedig valószínűleg a torony 1668. évi megújításának idejéből származnak. Itt már a torony alakja is változást mutat, minden sarka le van tompítva és a sarkoknál három-három szalagszerű kiszögellés mutatkozik, csigavonalas fejezetekkel. Hasonló díszítési mintát mutat a torony felső része is. A barokk toronysisak ismertetését mellőzhetőnek tartom. A torony ablakainak helyzetéből, építéséből, igen sok következtetést le lehet vonni, hiszen a gótikus torony első emeleti helyiségéből kelet felé is vezetett egy ajtó - már régen be van falazva - (későbbi oratóriumba), tehát az is biztos, hogy ezen a részen megvolt már a XV. század végén is az emelet, annál is inkább, mert a nyugati oldal faragott kobélletű ajtaja is korábbi eredetre utal. A torony ablakai csak a II. emeletnél kezdődnek. A nagyméretű gótikus ablak jelenleg a második emeleti folyosóra nyílna, viszont még az egyemeletes épület teteje is részben elfedné az ablak egy részét. A torony keletre néző oldalán kisebb méretű, külső részén befalazott nyílás van, ami ugyancsak igazolja a második emelet későbbi kiépítését. A nagyméretű gótikus ablak a templomépület által védett részen volt kialakítva, aminek nyilvánvalóan védelmi okai voltak, de vizsgálandó az is, hogy nem volt-e még más ilyen ablak is, mert ha nem, akkor ez is valószínűsíti, hogy a keleti szárnynak és a templom melletti szárnynak a korai időkben is volt emelete! A keletéit templom szentély-alaprajza, mai méretei a XIV-XVI. században alakulhattak ki, míg a hajó alaprajza a XVII. századi átépítések során feltehetőleg módosult. A XV. században (1417-től) elkezdett lelkipásztori tevékenység és a szerzeteseken kívül most már nagyobb számú templomlátogató hívők igényeire tekintettel végezhették el azt a megújítást, melynek befejezése után (1475-ben) a „megújított" kápolnába temették el Dénes újhelyi pálos priort.