Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ország, Dalmácia, Isztria, Horvát-Szlavón ország, Olaszország, Németország, Portugália stb. területén.

6 Számos forrás szól arról, hogy Újhelyben már korábban, 1221-ben is állott kolostor, s ennek - a tatárok által elpusztított - kolostornak a helyén (illetve amellett) létesült az új kolostor. Az 1221. évi kolostor alapításáról szól Szirmai Antal és Eggerer

7 is, de a korábbi egyházi építkezést valószínűsítik a kolostor-templomtól délre és délkeletre, az épület közelében a piarista gimnázium 1811. VI. 5-én elkezdett építése alkalmával észleltek nyomán feljegyzett adatok is, melyek szerint: „Amikor ugyanis nemsokára annak ásásához fogtak, a föld alatt különféle üregek és valami nem nagyon jelentékeny építmények romjai, sírhelyek mutatkoztak, amelyek ontották az emberi csontok tömegét, meghiúsítva minden reményt, hogy a föld alatt valami hasznosra bukkannának, eltekintve a szilárd építőanyag nem megvetendő mennyiségétől, de mindez nem kis mértékben hátráltatta az építők munkáját."

8 Az alapozás alkalmával talált rommező és temetkezési helyek meghatározásával kapcsolatosan megalapozott Szentgyörgyi András piarista tanár véleménye, aki szerint a pálosok saját temetőjüket aligha engedték volna nyomtalanul elsüllyedni, s ők maguk vagy kriptába temetkeztek, vagy - régi kolostori szokás szerint - idővel osszáriumba gyűjtötték az exhumált maradványokat. Valószínű, hogy itt egy pálosok előtti középkori templom temetője bukkant elő. Valószínű az is, hogy a pálosok előtti és általuk átvett AEGIDIUS-kultusz (mely egyébként korábbi építésű bencés kolostorainkban volt szokásos és a pálosoknál máshol nem található!) összefügg ezekkel a temető- és rommaradványokkal, valamint a II. András korabeli templom és kolostor alapítás legendájával. Ugyancsak az említett gimná6 Kisbán i. m. I. 321—331. oldalai s Kürcz Antal: A magyarországi pálosrend története, Bp. 1889.; Benger, N. (Chronotaxis Monasteriorum Ord. S. Pauli P. Er. 1743), P. Carolus Péterfy Sacra Concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno hungariae, Posonii, 1741. stb. vonatkozó művei alapján. 7 A. Eggerer: Fragmen panis corvi protoeremitici seu reliquiae armarium eremi coenobiticorum Fratrum Eremitarum Sancti Pauli primi eremitae, Bécs, 1663, valamint Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, főtekintettel az egyházi intézkedésekre, vagyis a nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve c. műve Bp. 1876. II. 336. vonatkozó részei. 8 Dr. Ormándy Miklós: A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló sátoraljaújhelyi róm. kath. gimnázium értesítője az 1888-1889-ig tanévről. Sátoraljaújhely, 1889.17.