Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor-Ribáry Zoltán: A tokaji pálos kolostorok nyomában

árvaház"-ról írva azt közli, hogy „a tokaji árvaház ősrégi épületben nyert elhelyezést. Feljegyzéseink szerint 1470-ben építette azt Szapolyai Imre, Tokajnak akkori ura, a pálosrendi atyák részére. A pálosoknak azonban csak 70 évig volt maradásuk Tokajban, mert 1537ben a protestáns Serédy Gáspár leromboltatta rendházat, s annak főnökét, valamint rend tagjait bebörtönözte." Az már köztudomású, hogy a volt hadiárvaház épületei kerültek a TBC kórház használatába, s csak a változás történt, hogy a kapucinus rend tokaji működésének 1787. X. 22-i megszüntetése után a Degenfeld grófok, majd gr. Tisza Kálmánné, s ezt követően br. Radvánszky Béláné birtoklása alatt magtárnak használt egyes épületeket lebontottak és azok helyére került a kórház mai új szárnya. Állításunkat azonban - melyhez hasonlóan vélekedik Pap Miklós tokaji múzeumigazgató is - döntően alátámasztja dr. Csánki Dezső történelmi földrajzának vonatkozó része, mely szerint „Tokaj (Thokay) 1476-ban is a Szapolyai családé, mely „sub claro monte" a SzentSzűz tiszteletére új kolostort alapított itt a pálosoknak a Szent Annáról nevezett régi (1411-ben már említik!) pálos-kolostor alapjain." Ennek az okleveleken alapuló közlésnek azért van döntő következtetésre alapot adó jelentősége, mert az oklevelekből kitűnik az is, hogy a kolostort a városka északi pontján telepítették a hegy alá, s a XV. században ez a terület volt a város telepítésre alkalmas legészakibb pontja, a kolostor épületét követően alig száz méterre a hegy már teljesen lenyúlt a Bodrogig (akkor még nem szélesítette ki a kőbánya és a műút a parti szegélyt), s a hegy „öblében", a folyó és az éppen átellenben levő vár által is védetten megtalálták a legkedvezőbb fekvésű építkezéseikről híres pálosok a keresett nyugalmat. A kolostor az akkori várostól is kb. 500 méterre volt. Természetszerűleg minden szempontból megnyugtató megállapításokat csak régészeti feltárások és kiterjedt stíluskritikai vizsgálatok nyújthatnak, melyek számára széles területet biztosítana: a templom-épület alatt két irányban is húzódó, különböző falazási módszerekkel kiépített nagyméretű pince (elfalazott, ismeretlen rendeltetésű ajtókkal); a templomépület északi oldalán levő támfalak mellet talált (téglából készített), de eltömődött 10 db lefelé tartó szellőző nyílás; a kolostor udvarának közepén ismert, de az utóbbi évtizedben eltömött kút (mely évszázadok törmelékeinek, emlékeinek lehet a gyűjtőhelye); a szerzetesrendek államosítása során felvett hadmérnöki felmérési rajzokon (1786) még szereplő, de ma már nem ismert pinceág és épületen