Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok
Ian hosszháznak volt három osztálya. A nyugati kapu feletti rózsaablaknak csak környezete maradt fenn. Mennyire a kevés fennmaradt részlet után ítélkezni, stylje a XIV. század utolsó negyedében Magyarországon dívó stylnek megfelel és eredetileg díszesebb templomaink sorában foglalt helyet." A romok ismertetését a Technika 1942. évi számában 20 közzétett leírásból vett megállapításokkal, majd a jelenlegi állapot alapján ehhez fűzött megjegyzésekkel folytathatjuk: „A hajó falai csaknem teljes magasságban állanak, de a szentély déli oldala már kidőlt. A hajó és a szentély találkozásánál alakuló szögletben torony emelkedik, falai a templompárkány magasságáig megvannak. Az ajtók és kapunyílások helyére csak az egyes falrészeken tátongó nyílásokból következtethetünk. A csúcsíves stílusú nyíláskeretek a Ny-i főbejárat feletti körablakban, a déli oldal első ablakának felső részében láthatók, ugyanezekben mérműves kőrácscsonkok is mutatkoznak, míg elszórt darabjaik a törmelék között hányódnak. A hajó déli oldalán három ablaküreg között és szemben az északi falon, valamint a nyugati falszögletben körívtagokból szerkesztett összetett törzsű faloszlopok emelkednek. Az oszlopfőket sajátságos módon hornyolt pálcatagok különféle összeállításával alakították ki és alsó, valamint felső éleiket éles párkányok határolják. Rövid váll után merészen előreugró bordaindítások következnek. A szentély falszögleteiben gyámkövekről indulnak a boltozati bordák. A belső faloszlop és boltváll gyámok rendszeréből megmutatkozik a hajó egykor három boltszakaszra tagolódó boltrendszere, amelyeket bordás keresztboltozatok alkottak, hasonlóképpen a szentélyben is, amelynek keskenyebb tere csak két boltmezőre tagolódott. A szentély annak ellenére, hogy déli oldala teljesen kidőlt már, a templom legértékesebb műrészleteit őrizte meg. A szemmagasságában vízvezetőhöz hasonló övpárkány fut körül, ennek vonalai áthatoló gyámköveken nyugvó faloszlopkötegeket láthatunk a szentély falsarkaiban. A szentély északi falán faloszlop helyett gyám fogta alá az összefutó boltozatbordákat, e gyámkövek alsó tagozatait denevérszárnyra emlékeztető formákkal alakították ki, ami a pálosok gótikus építkezéseiben jellegzetes motívum, amely a gönciekkel csaknem teljesen azonos formában jelentkezik gyámokon 20 Technika 1942. évi (XXIII). évfolyama 5. szám, 162-163. A fényképfelvételekért Veres Andrásnak, az alaprajz átrajzolásáért Lázár Gyulának mondok köszönetet.
