Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

ban filozófiai főiskolává alakították át az újoncházat, s két éves ta­nulmányi idővel tanítottak. 209 Ezen időszakból példa: Márton János tevékenysége, aki, mint a sajóládi teológia tanára kompendiumszerű­en foglalta össze a theológia moralist. 210 A török világ megszűntével a pálosok igen sok helyen lettek egyházi és világi tanintézetek tanárai. 1776­ban a sajóládi kolostorból irányítottak a szatmári gimnáziumhoz há­rom tanárt. 211 Ugyancsak 1776-ban Mária Terézia királynő meghagyta Borsod vármegyének, hogy a jövőben vagy a paulinusok - akiknek Sajó-Ládon és Diósgyőrött voltak kolostoraik —, vagy a minoriták ta­nítsanak a miskolci gimnáziumban. Az iskola birtokában a minoriták voltak, így ők végezték a továbbiakban az oktatást. 212 A kolostornak sok neves és tudós vendége is volt. 1780. június 20. és október 1. között például Sajóládon tartózkodott - pécsi tanulmá­nyiból visszatérve, két társával együtt - a Székesfehérvárra helyezett Virág Benedek, az ismert költő. 213 A tudományos és oktatási tevékenység meglátszott a sajóládi kolostor könyvtárának az összetételén is, ahol a 761 műből és 1132 kötetből áló könyvtárnak jelentős tételét képezték a skolasztikus teológiai művek (69 db), a morális teológiai darabok (94 kötet); világi történeti mű is volt közöttük: 85 kötet; humanisták könyve 69 db, egyéb filozófiai mű 27 könyv. A jogi művek száma 24, az orvosiaké 15. 214 Említésre mél­tóak voltak földrajzi könyveik és térképeik is. A XVIII. századi 80 éves működésükből, ha csak az építkezéseik­nek, a mesterek, munkások-, képző és iparművészek foglalkoztatásának a ha­tásait emeljük is ki, akkor is láthatjuk, hogy az igényes építtető és mű­vészi programját liturgiával egyeztetve következetesen keresztülvivő rend sajóládi működése következtében is milyen széles körű építő-, kép­ző, iparművészeti tevékenység inspirálói, finanszírozói voltak: egri, gyön­gyösi építészeket; egri, miskolci, mecenzéfi kőműveseket; egri, mis­kolci, lőcsei, nagyszombati festőket; egri szobrászokat; bécsi, nagy­szombati, pesti, miskolci ötvösöket és fémműveseket; szomolnoki rézműveseket; stószi órakészítőt; egri ácsokat és kőfaragókat; pozso­209 Kisbán i. m. II. 277., 289. 210 Kisbán i. m. II. 390. 211 Gyéressy i. m. 254. 212 Szendrei i. m. II. 469. 213 Gyéressy i. m. 255. 214 Szabóim. 20-21.

Next

/
Thumbnails
Contents