Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese: A diósgyőr-majládi pálos kolostor

nyezete. A fallal körülzárt rendház kb. 70 x 110 = 7700 m

2 területének csak 8%- át, a leglényegesebbnek ítélt helyeket volt módunk feltárni. Egy helyen törtük át a XVI. századi és a későbbi építkezések kb. 1 méteres mélységben lévő padlószintjét, és hatoltunk le 3 méteres mélységig. A feltárás célja az volt, hogy 1. Kutatóárkokkal, illetve részleges feltárással megállapítsuk a középkori, ill. az újkori rendház egyértelmű alaprajzi rendszerét. 2. Igazoljuk a kolostor két XVIII. századi, átépítés utáni alaprajzának hitelességét. 3. Bizonyítsuk a lakóház-beépítésre szánt belterület D-i részének régészeti jelentőségét. 4. Meghatározzuk a kolostor-rendház és majorság belterületének határát, és a rajta álló műemléki védettségeket élvező és kívánó épületeket. A feltárás belterülete: a Hegyalja-, Árpád-, Bánfolyás-, Erdész utca által határolt kolostorterület. A feltárás külterülete: a Szinva patak, illetve az attól délre lévő középkori országút, a Bánfolyás-, Jázmin-, Baráthegy alj a-, Hegyalja-, Kővirág utcák által határolt mintegy Vi km

2 gazdasági terület. A 21 kutatóárokban és a szelvényekké bővített ásatási területek feltárásakor a következő eredmények születtek: 1. Sikerült igazolni az újkori, valamint a területen állt középkori rendház feltételezett szabályos alaprajzi típusát. 2. Feltártunk az alaprajzi típushoz szervesen kapcsolódó építményeket és toldalékokat. 3. Feltártunk az alaprajzi típustól eltérő, azt megelőző építményre utaló falakat. 4. A rendháztól D-re eső területen feltártunk egy alaprajzilag egyértelműen kirajzolódó középkori épületet. 5. A középkori épülethez a D-i oldalon csatlakozó, többszörösen átalakított, különböző korú falmaradványokat találtunk.