Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

vön kívül egy szürkészöldes színű, szteatitból készült ikontöredék, mely anyaga alapján szerb vagy makedón származású lehet, talán a bosnyák Erzsébeté volt. 132 A női kéz munkáját viselő egyetlen Nagy Lajos kori textil valószínűleg Göncruszkáról származik. 274 cm széles és 128 cm magas, trónszék kárpitja, vagy falfüggöny lehetett. Vörös bársony anyagát selyem, ezüst és aranyszálakból készült hímzés ékesíti. Felső szegélyén apostoli kettős keresztek és Anjou liliomok láthatók. 133 Megmaradt, de kalandos utat bejárva a New York-i Metropolitan Museum of Art The Cloisters gyűjteményébe került idősebb Erzsébet királynénak a budai klarisszák számára ajándékozott házioltára. A források szerint a várat körülvevő vizesárkon túl, a vársíkon gyümölcsöskertek, és virágok tarka szőnyege terült el. Valahol a vár tövében fakadó forrásoknál sejti a királynék fürdőjét is a hagyomány, ennek meglétét az ásatások nem bizonyították, bár az 50 méter széles rivellinon, vársíkon csak szondázó kutatások történtek. A vártornyok ülőfülkés ablakmélyedéseiből nem akármilyen virágoskertre esett a pillantás, hanem a középkori virágkultusz megszabta rendben megkomponált mestermüre. A középkori virágkultúra, majd virágkultusz kezdetei szó szerint a kolostorkertekben gyökereztek. Maga a kolostorkert a császári Róma hagyatéka volt: a gazdagok díszkertjeit elpusztították a népvándorláskor viharai, de az egyszerű parasztkertek átvészelték ezeket, növényeik tovább virítottak a kolostorkertek falai között. Egy kb. Kr. u. 795-ben keletkezett királyi rendelet meghatározta a kolostorokban termesztendő növényeket. A jegyzéket kezdő szavairól Capitulare de villis néven emlegetik, összeállítója egy tudós bencés szerzetes lehetett, és a bencés rend által terjedt el Európa-szerte. Maga a jegyzék valószínűleg nem jutott el Magyarországra, de a rend, és vele a kolostorkerti növények itt is korán megjelentek. A XII—XIII. század fordulóján keletkezett Pray-kódex magyar nyelvű növényneveken kívül naptárt is megőrzött, melyben minden hónaphoz egyegy egészségügyi szabály is tartozott. Ezek a szabályok mutatják, hogy miért is volt szükség a kolostorkertekben a gyógynövényekre, herbákra, és később milyen utat jártak be ezek a herbák. A szerzetesek a legkülönfélébb körökben tanították meg ezeket az egyszerű egészségügyi szabályokat, ezek megtartásához pedig szükség volt a kolostorkert minden hatásos gyógyfüvére. A Pray-kódex által felsorolt 27 növény egyben az első magyar gyógynövényjegyzék is. Agrimonia - apró bojtorján Radix - retek 132 Czeglédy /., 42. 1. 133 Dercsényi D., 1990. 158. 1.