Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje
után festtette a runkelsteini vár falképeit, melyek közül négynek Erzsébet királyné a főszereplője. 126 Az újabb kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a faliképek Nikolaus Vintlernek, III. Lipót osztrák herceg tanácsosának idején készültek, aki a várat 1385-ben vette meg. A képek a XIV. század legvégéről valók, magyar vonatkozásuk annyiban módosul, hogy Erzsébet unokája, Mária királynő szerepel néhányon. 1 " 7 A csoda folytán Diósgyőrben megmaradt belső faragványok egyike is szinte már alig tapintható: a déli kaputoronypár csigalépcsőjének Mátyás kori díszesen faragott ajtókeretén egy fürge gyík alakja. A hajdani kőfaragók a könnyen megmunkálható, puha homokkövet csak épületbelsők díszítésére használták. Nem számoltak azzal, hogy az évszázadok átrendezik majd a kinntet és a benntet.. .Semmivé lett a királyi vár berendezése is, csak a tornyok vastag falába vágott ülőfülkék emlékeztetnek a bútorokra, a törmelékrétegekből előkerült kályhaszemek jelzik, hogy a számtalan típusú szemeskályhán kívül a királyi lakosztályokban díszes csempékből is építettek kályhákat. A legszebb, Anjou-címeres darabokból összerakott kályha talán Nagy Lajos szobájában állt. A hatalmas lovagterem fűtőberendezésére csak kürtőjének maradványai emlékeztetnek. A vastag falú, rideg szobákat és termeket még a legmelegebb nyár sem tudta átmelegíteni: a középkorban a királyok is sokat fázhattak, nem csak a mértéktelen húsevés volt az izületi bajok forrása. A cserépkályhákat többnyire faszénnel fűtötték, a faszén kevesebbet füstöl, kalóriaértéke nagyobb, a kályhák tisztántartása is egyszerűbb, mint a tűzifa esetében. A szénégetőkkel, ezekkel az erdei emberekkel a XIII. század óta sűrűn találkozunk az oklevelekben. A kárpitokat, szőnyegeket, takarókat és díszes párnákat középkori szokás szerint magukkal vitték az utazások alkalmával, így a már ottlévőkkel együtt mindig meg tudták teremteni a királyi udvar fényéhez és rangjához illő környezetet. A gótikus terembelsőt megörökítette a Képes Krónika festője, a Zách Felicián merényletét ábrázoló jelenetben. Ez a visegrádi palotában lévő étkezőterem az első magyar hiteles, és helyhez köthető ábrázolás. A középen lévő egyszerű, ácsolt asztal elnagyolt megrajzolása miatt csupán jelképes díszletnek tűnik, a lényeg itt a festő számára az esemény volt. Balról egy félkörös záródású, kettős küszöbű ajtó látszik, a háttér falán pedig egy rúdra függesztett, mintás kárpit. A Képes Krónika több más jelenetében is feltűnnek a díszes falikárpitok, a fényűző lakberendezés e drága kellékei tehát elengedhetetlen tartozékai voltak a magyar középkor amúgy is sok keleties vonást őrző főúri otthonának. Az ábrázolt falikárpitok a bizánci selyemszövetek ismert musráit mutatják, így valószínű, hogy nem csomózott szőnyegekről, vagy gyapjúból szőtt, képes kárpitokról, un. gobelinekről van Dercsényi D., 1990. 42. 1. 127 Uo. X.l. Marosi Ernő előszava az új kiadáshoz.
