Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Békebeli haditorna - a vadászat
és használták az esztergát. 1 " A sakkfigura pontos korát nem tudjuk, de történeti adatok szólnak arról, hogy már a XIV. századtól kezdve Magyarországon is kedvelt játék volt a sakk. Károly Róbert az 1355-ös visegrádi királytalálkozón egyéb drága ajándékok mellett a cseh királynak egy csodálatos mívű sakktáblát is átadott. A vár déli falszorosában XV. századi pusztulási rétegből került elő egy vörösmárványból készült, felületén kockásra kialakított kőlaptöredék. A hajdani sakkasztal ugyanabból az anyagból készült, mint a várban előkerült reneszánsz faragványok. 121 Éppen Beatrix királynéról jegyezte fel Bonfini, hogy fölöttébb kedvelte a sakkjátékot, így a sakkasztal és az egymagában megmaradt figura akár az ő nevéhez is köthető. A vadászatoknak már a nomád időktől kezdve egyik főszereplője volt a kutya. A komondor és a kuvasz, a puli egyaránt ősi magyar fajták, eredetükről azonban vitázik a kutatás. Györffy István véleménye egyenesen az, hogy a komondor csak a kunokkal, a puli pedig még később, csak a XVIII. század végén került Magyarországra, vadászkutyáink fajtáját pedig már nem tudjuk feltalálni. ]22 Miután a kutyákkal való vadászat legalább olyan ősi mesterség a magyarságnál, mint a solymászat, gyanítható, hogy az agár és a vizslafélék kitenyésztése sokkal régebben megtörtént, mint azt a kutatás feltételezi. Ez a két fajta a kétféle terepen történő vadászathoz idomult: az agár a sík vidékek gyengébb szimatú, de gyors lábú futóbajnoka, a látására támaszkodva cserkészi be a vadat. A vizsla, mint neve is mutatja, a sűrű erdőben vizslatva, szimatolva nem a szemével, hanem az orrával követi a zsákmányt. Nyelvemlékeinkben sokáig csak az eb szó szerepelt: a kutya még 1493-ban is kis kunyhó jelentésben szerepelt. Két, azóta már eltűnt szavunk is volt az eb mellett: egyik a cenk, a másik a hort, mely valószínűleg szláv eredetű. Több Hort nevű falunkat, de a Debrecen melletti Hortobágyot is joggal hozhatjuk kapcsolatba az ebtenyésztéssel. A kopó és a vizsla helynévként és személynévként is sűrűn szerepel a XIII. századtól. Magyarország volt a közvetítője a keleti vadászmódszereknek. Az üldözéses lovas vadászat és a lovas solymászat elképzelhetetlen volt a sok embert megmozgató, kitartó és türelmes betanítás, emberek, lovak, kutyák és sólymok összehangolt munkája nélkül. Nem véletlenül találkozunk magas tisztségek viselőivel a fővadászok, ebhordozók és solymászok között. A solymászat korabeli szakkönyvét is elkésztette bizonyos Ladislaus Hungaricus, azaz Magyar László, aki Lajos király fősolymásza volt. A XV. századi osztrák sólyomnevelő, bizonyos Wickelt, Acupatorium Herodianum című művében szemelvényeket idézett ebből a sólyomidomítás fáradságos munkáját tudományos alapon elemző munkából. 120 Czeglédy !.. 1988. 68. 1. 121 Uo. 60. 1. 122 Györffy /., é.n.
