Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A „felfuvalkodott vár, kalózok pártfogója" - Velence

készültek, gyorsan nyüvődtek, ezért egyszerre mindig több párat is rendeltek belőlük. Az idő, amikorra e szoborcsoportoknak az alkotását tehetjük, Nagy Lajos uralkodásának utolsó évtizede. Ekkor tette át a királyi udvart végérvényesen Budára, ekkor koronázták lengyel királlyá. Ennek a nagyhatalmi pozíciónak a reprezentációja a szoborcsoport, az alakok sorában talán magyar szent királyokat is kereshetünk, Károly Róbertet, Endre királyfit majdnem biztosan. Egy kettős-keresztes címertárcsa, egy letört kéz által szorongatott országalma világosan utal a királyi jelenlétre a szobrok modelljei sorában. Ezek az évtizedek azok, melyek során az Itáliából Avignonon át Burgundia felé hatoló új hullám, a protoreneszánsz első szellői feltámadnak. Ezzel a szoborgalériával Nagy Lajos Magyarországának és Lengyelországának közös udvari művészete az akkori világ stílusáramlatainak forrásában van. Ez a magyarországi udvari művészet nem a világtörténelmi jelenidő után kullog, benne van abban.

89 Ez az az idő, amikor a diósgyőri vár építkezése is a befejezéshez közeledik, a vár már elnyerte teljes Nagy Lajos kori formáját. A négy égtáj felé nyíló kapuk a király mindenirányú hatalmát képviselik. A „FELFUVALKODOTT VÁROS, KALÓZOK PÁRTFOGÓJA" - VELENCE „Lajos király pedig, betelvén gyászának ideje öccse, Endre király halála felett, az Úr ezerháromszáznegyvenhatodik évében Szent György napján nagy fegyveres sokasággal indult ki a velenceiek ellen, hogy megvédelmezze Zára városát, melyet a velenceiek ostromoltak, mert elszakadt tőlük, s meghódolt a magyar királynak, amiképpen jog szerint hozzá is tartozott. Zára ellen a velenceiek egy erődítést is emeltek, melyet Székécsnak neveztek. Lajos király pedig hadigépekkel és más egyéb hajítógépekkel s vitézei harcával akarta megvívni Székácsot. Mikor pedig eljött ama erőd megvívásának napja és órája, s elrendezték a hadsorokat és csatarendeket, Lajos király úr barátságos szavakkal buzdította seregének főembereit és vezéreit, emlékezetükbe idézte a maga és atyja, Károly király jótéteményeit, melyekkel őket oltalmazta.: egyetlen általános rohammal támadjanak a várra, hogy ezzel Székács védőit megosztva, vitézségüket megtörjék, s a várat így gyorsan elfoglalják. ,, Egyszerű, őszinte lélekkel így tervezte ezt Lajos király. Mivel azonban mint mondják, a harcosok vezéreinek és főembereinek akaratát megrontotta a velencei forint, szándékuk nem egyezett a király úr tiszta, egyenes akaratáZolnay L, Uo. 225. 1. Más vélemények szerint a szobrok későbbiek, nem készülhettek 1415-nél előbb.