Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjou-kor divatja

korban egyáltalán nem viselték a leányok. Csak a XIV-XV. században tűnnek föl újra az ábrázolásokon és a sírleletekben a párták. A pártaövek anyagát fémszálból szőtték, arany vagy gyakrabban ezüstlemezekkel díszítették. A nők övei mellett a férfiak fegyverövként és díszítőelemként is viselték. A pártaöv olyan vagyontárgynak számított, melyet a főurakon kívül a kisbirtokosok, sőt a módosabb jobbágyok is megengedhettek maguknak. A legszebb pártaöv a Kecskemét környéki Felsőszentkirályon került elő, Nagy Lajosnak egy 1350 körül elhunyt vitézének a sírjából. Az aranyozott, súlyos ezüstveretekkel díszített öv súlya több mint egy kilogramm. Tizenhat ezüstből készült kettős liliom díszítette, és szíjról lelógó címerpajzsok, a csatot és a szíjvéget liliomos indadísz borította. „1934 májusában egy Nagy Lajos királyunk korabeli vitéz sírját találtam meg a Kecskemét mellett fekvő Felsőszentkirályon. A derekán aranyozott, súlyos ezüstveretekkel díszített övet viselt. Sírjában ott volt görbe kardja, nyílhegyei, páncélruhájának apróbb részei, kését és finom, négyszögletes fenőkövet bal oldalán hordta, mint a VIII-IX. századi turkesztáni előkelő nomádok, és mint mai pásztoraink. A temetkezés kétségkívül az 1350-es években történt. Az öv díszítő részei tömör ezüstből készültek, és igen jó aranyozásúak, súlyuk összesen több 1 kg-nál. A kard a XIV. századi magyar görbe kardok első hiteles példánya. A gazdag díszítésű pártaövet, amelyen a vitéznek kardja is lógott, egyik végén liliomos díszítésű csat, a másik végén ugyanilyen díszítésű szíjvég ékesítette. Az övet sodrott szálakból szőtték, és 16 drb ezüstből öntött, stilizált kettős liliom díszítette. Az övről lecsüngő, rövidebb szíjak különböző címerpajzsokban végződnek. Ezek nem tekinthetők egyéni jelvényeknek, címereknek, hanem egyszerű díszeknek. Az öv nagyságát és a rajtuk lévő díszítések elhelyezkedését, egymástól való távolságát pontosan lemértük. A címerpajzsok, mint az öv alkotórészei, a népvándorláskori népek övén használt kis szíjvégeknek felelnek meg." ' „...Az elmondottakból tehát látjuk, hogy a XIV-XVI. sz.-ban viselt pártaövek az ősi ázsiai és európai keresztény kultúrának egymásra hatásából fejlődtek."

84 A XIV. századi „úri viseletről" megállapítható, hogy kétféle divatból tevődött össze. Már egész korán találunk példákat a nyugatias öltözködésre, így például Doncs ispán, kinek Károly Róbert vitézségéért aranyszínű fegyverzet viselését engedélyezte, így jelenik meg a túrócszentmártoni templom faliképén .

83 Említettük, hogy a Képes Krónika miniátora éles szemmel megkülönbözteti a királyi udvarban dívó eltérő viseleteket. A király maga a század második harmadában divatos olaszos ruhát viseli, melynek ábrázoláSzabóK., 1934. Szabó K., 1938. 69. 1. RadocsayD., 1954. 227. 1.