Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

Első említése ismert a következőknek: Edelény-Borsod kb. 1200 Anonymus Diósgyőr kb. 1200 Anonymus Sály-Orsúr vára kb. 1200 Anonymus Szihalom-Földvár kb. 1200 Anonymus Cserépfalu-Odorvár 1351 Szendrő-Várak 13 60 Sajóvelezd-Vártető 1379 Szilvásvárad-Eleskő 1394 Szuhogy-Csorbakő 1403 Cserépváralja-Cserépvár 1408 Sajónémeti-Várhegy 1457-1458 Nem említik a történeti források: Arló-Várhegy, Borsodivánka-Nagyhalom, Bükkábrány-Temető, Kazincbarcika-Várhegy, Kisgyőr-Alsó-Kecskevár, Kisgyőr-Halomvár, KisgyőrVárhegy-Majorvár, Meszes-Várhegy, Miskolc-Leányvár, Miskolc-Várdomb, Rakaca-Templomerőd, Sajóivánka-Vár, Sajómercse-Vár, Sajószentpéter-Korcsolás, Sály-Léleklyuktető, Sály-Latorvár, Szendrőlád-Vár, Szilvásvárad-Gerennavár, Tibolddaróc-Kácsi vár, Uppony-Dedevár, Uppony-Földvár

23 Annyi bizonyos, hogy valamikor a 13. században minőségi változás következett be a várépítészetben. Magyarországon is meghonosodott egy kritériumrendszer, melynek alapján várnak tekintettek egy építményt vagy nem, lett légyen az kőből mindkét esetben. Megváltozott a vár szó jelentése, nem azonos az Árpád-kori várfogalom a későbbivel. Kiemelkedően fontosnak tekintették azt a kővárat, melynek építéséhez királyi engedély kellett. Ennek oka a katonai szerepben keresendő, hiszen a 13. században a várak még nem voltak birtokközpontok, a váruradalmak kialakulása csak az Anjou-korra esik. A magyar arisztokrácia tagjai nagy jövedelmeket halmoztak fel sokasodó birtokaik révén, de még nem voltak váraik. III. Béla idejében pl. még minden várnak (castrum) nevezett erősség a király birtokában volt. Ezek az erősségek azonban még nem megközelíthetetlen hegyen, kőből épített várak voltak, hanem nagyméretű, földsáncokkal körülvett „mentsvárak". Az új típusú kővárak minden jel szerint II. András korában épültek fel, a tatárjárás előtt tízről van tudomásunk, ezek főképpen a nyugati határon helyezkedtek el.

24 Ekkor is akadtak azonban kivételek, így Füzér királyi engedéllyel főúri várként épült. A Muhinál 1241. április 11-én a tatároktól elszenvedett vereség döntő változásokat hozott a várépítészet terén. A lovas nomád harcmodorral szemben 23 Sándotfi Gy., 1989 Szilvásvárad-ÉIeskö első említése Györffy György szerint 1360, ld. Györffy Gy., 1966 24 FügedyE., 1986 113. 1.