Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig
gyobb vára lehetett. A másfél méter vastag falak 35 x 50 m tengelyméretű oválist zártak körül. Az északra nyíló kapuhoz ívesen tört 45 m hosszú falszoros és hatalmas kőpillérekre fektetett fahíd vezetett. A vár félköríves délnyugati saroktorony maradványa a későbbi várba beépítve megmaradt. Valószínűleg az északkeleti sarokban emelkedett az öregtorony, amelyre az általános elrendezésen, terepalakulatokon túl az ott található hatalmas alapozókövek utalnak. A jelenlegi kápolna előtt fekvő támpilléres toronyalapozás egy korábbi templom meglétét valószínűsíti. A fent leírt egységes belső várat fokozatosan kiépült sokszögű külső vár övezte. A feljáróhidat párhuzamosan emelt hatalmas fal védte. A külső várnak a hegy felé tartó vastagabb falvonulata a duzzasztógát szerepét tölthette be, amellyel a hegy lábánál fakadó Szent György forrásokat a várdomb körülfolyására kényszerítették. Ugyanígy feltételezhetjük, hogy a vár előtt még a közelmúltban is meglévő tó vízszinttartására ebben vagy a még korábbi időben tölthették föl az öregmalomnál lévő földgátat. 16 Az első kővárat a Nagy Lajos kori építkezések során szinte teljesen elbontották, így építésének szakaszait már nem állapíthatjuk meg. A vár ma is álló falain jól megfigyelhető, hogy az alsóbb szintek kisebb, sziklatörmelékes kövekből épültek, igen valószínű, hogy a királyi vár építésekor felhasználták az elbontott Ernye vár falazóanyagát. 17 Az Ernye család ideköltözésének idején a kőből épült lakótornyok szolgáltak a várurak és családjaik menedékéül. Legtöbbjét a XII-XIV. században építették. Rendkívüli falvastagságú, és magasságú épületek voltak ezek, belsejüket több emeletre osztották. Földszintjén, védelmi szempontból, nem volt bejáratuk, az első emeleti ajtón lehetett bejutni, könnyűszerkezetű, felhúzható falépcső segítségével. A felső emeleteken volt a várúr és családjának lakása, lent a raktárak és az őrség foglalt helyet. Meglehetősen komor és szűk épületek voltak ezek, jellemző fogyatékosságuk miatt a torony lábához eljutott ellenség a védők fegyvereinek hatásköréből kiesett. Nem nyújtottak lehetőséget az oldalazó hadműveletekre, és mivel szűkek voltak, csak kis létszámú fegyveres őrséget lehetett bennük elhelyezni. A XIV. század gazdasági fellendülése során a nagybirtokosok udvartartása is megnőtt, nagyobb számú lett az őrség, a cselédség, helyet igényeltek a tanácskozások. Egy 1311. évi oklevél szerint István nádor is Győr faluban, a házánál tárgyalta meg fiaival, hogy egyik szolgálattevőjének, Öklelő Mihálynak Palkonyán földet ad. 18 A vendégfogadás helyei, a konyha, a raktárak és lakóépületek a vártemplom mind ki kellett hogy épüljön gyors ütemben, hiszen előző házuk 16 Czeglédy I., 1975. 130. I. 17 Czeglédy!., 1988. 92.1. I!! Miskolc története I. 1996. 107. 1.
