Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

kor háborús viszonyai között azt a kényes feladatot kapta, hogy a bajor hercegnőt a diósgyőri udvarba hozza."

12 1264-ből ismerjük IV. Béla kisebbik fiának, Béla herceg esküvőjének a leírását, melyhez hasonló fényes körülmények kápráztathatták el Diósgyőrben is vendégsereget. Minthogy Béla most már vagy 18-19-ik évét elérte, a brandenburgi őrgróf és neje elhozták leányukat (Kunigundát) ...A találkozás mezőn történt, a Duna mellett Ausztriában, de közvetlenül a magyar határon, melyet itt kis templom jelölt Szent György tiszteletére.,. Főemberek, urak, asszonyságok csatlósaikkal oly nagy számban jöttek, hogy az út mentében egy mérföldnyire minden füvet, virágot letapostak: fény, pompa annyi volt, hogy-az osztrákok szerint - se király, se császár esküvőjén ilyet még nem láttak. IV. Béla király is kitett magáért. A magyarok sűrű tömegben vették körül „kraljukat". A németek bámészkodva nézték a nyalka lovasokat, mint táncoltatták paripáikat. Csak úgy hemzsegett a sok hermelin, szürke, tarka prémes, bíbor mente, gallér. Bő ingük fehér volt, és a szűk dolmány alól kilátszott. A kucsmákon ezüst forgóban fényes pávatoll díszlett. Hosszú szakállukba tatár módra drágagyöngyöt, drágakövet fontak, hogy csak úgy ragyogott s a németek irigykedve gondolák, vajha a Morvamezőn is így jártak volna, hogy szakállukat állastól kitéphették volna. A király halántékén arany láncocskák csüngtek. IV. Béla néhányad magával fölkereste, hogy megnézze az arát sátorában: rendelkezett a nászajándékról. Azután mise volt. Az ifjú párt megeskették: a vőlegény arany koronát tett a menyasszony fejére, de kíséretéből egy nemes ember kardot rántott, és „ magyar szokás szerint" melyet, később legalább „leánykapásnak" neveztek, a koronát a menyasszony fejéről leütötte. " 13 A diósgyőri pálos kolostor területén 1973-ban folytatott feltárások eredményei alapján joggal feltételezhető, hogy ez az oklevelek által emlegetetett győri kúria nem a várdombon volt, hanem itt, a későbbi kolostor mellett. A középkori alapokon épült barokk rendháztól délre, 14 méter távolságra egy egységes alaprajzú középkori épület került elő. Az épület oldalfolyosóra fűzött három helyiségből és egy alárendelt térből állt. A középkori épület egy tőle keletre lévő, korábbi építmény körvonalaihoz illeszkedett. Megmaradtak az udvar felőli bejárat ajtónyílásai, a küszöbök, ajtószárkövek, beomlott boltívek, falfülkék, és egy kettős padkával ellátott sediliás ablakfülke. A középkori épület átlagos falvastagsága 75-80 cm, falazóanyaguk mészkő, az újabb építésé homokkő volt. Az ezeket megelőző építmények falvastagsága 90-110-160 cm, anyaguk erős meszes habarcsba rakott mészkő. A középkori alapokon felújított barokk rendház szabályos alaprajza, szimmetrikus elrendezése az északi oldalon zavarossá vált, ezen a területen is 125-160 cm 12 Miskolc története I. 1996. 106. 1. 13 PaulerGy., 1899. 259-260.